Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - BÁRTH JÁNOS: A csíkszentmiklósi havashasználat és a Tatros-völgy korai népessége

Bevezetés A csíkszentmiklósi egyházközség, régies erdélyi nevén: a csíkszentmiklósi megye

1 a 18. században három falu: Csíkszentmiklós, Csíkszépvíz és Csíkborzsova római katolikus népét fogta össze egy egyházi közösségbe. Csíkszentmiklós megyéje, néhány más csíkszéki megyéhez hasonlóan

2 nagy kiterjedésű havasi birtokokkal rendelkezett. A megye havasai nagyjából arra a területre estek, amelyet az újkorban Gyimes-nek nevezünk. Következésképp, azok a levéltári iratok, amelyekben a csíkszentmiklósi megye havasairól esik szó, nem csak Csíkszentmiklós, Szépvíz és Borzsova havashasználatát villantják fel, hanem a gyimesi táj átalakításról, a Tatros-völgyi erdőirtásokról, a gyimesi szórványtelepülés kialakulásáról és a Gyimes patakvölgyeinek korai népességéről is hírt adnak. Fontos havashasználati és népesedéstörténeti információkat tartalmaznak többek között a megyebírói számadások, a megye javait számba vevő kimutatások, a megyeszéke határozatai és a különböző perbéli vallomások. Alábbiakban ezekből az adatokból közlök egy csokorra valót. A megye határozatai A csíkszentmiklósi megye határozatainak

3 gyűjteményével egy másik tanulmányomban kívánok bővebben foglalkozni. Itt csak néhány gyimesi vonatkozású szövegrészletet idézek. „Anno 1627 ÍO-ma X-bris lévén ilyen végzése Szent Miklós Megyéjének, hogy valaki a ' Megye híre nélkül s akarattya ellen az Megye Havasiba vagy erdeibe bé hozna idegen marhát, tizenkét forinton maradgyon, és semminemű Törvénybeli remediummal ellene ne álhasson, csak mingyárt meg vehesse azon az emberen a' Megye, sőt valaki a Megye Havassi iránt törvénykezik, a' Megye Székiből ki ne mehessen a Székre, minek előtte a' tízen két forintot le teszi a' Megyének, ha más Megyébe laknék is és birodalma volna Határunkban. Ezen 1 A megye szó 'egyházközség' jelentésére: IMREH István: A törvényhozó székely falu. Bukarest, 1983.99-120. - BÁRTH János: Az erdélyi egyházközség: a megye. = Autonóm közösségek a magyartörténelemben. Szerk. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet. Kiskunfélegyháza, 2003. 211 -220. 2 BARTH János: Úz-völgyi magyarok. Kecskemét, 2004. 42 - 76. 3 Gyulafehérvári Érseki Levéltár. (A továbbiakban: GYÉL) Püspöki Hivatal Iratai. (A továbbiakban: PHI) 1747/56. - Az 1627. évi végzést egy csíkszentmiklósi plébániai példány alapján közölte: Szőcs János: Három csíki falutörvény. = A Csíki Székely Múzeum Evkönyve 2004. I. Társadalom- és humántudományok. Csíkszereda, 2004. 73- 121.