Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - CZAGÁNY ZSUZSA - MUCKENHAUPT ERZSÉBET - PAPP ÁGNES: Liturgikus és kottás középkori kódextöredékek a csíksomlyói ferences kolostor egykori könyvtárának állományában

eltértünk a Fragmenta Codicum sorozat legutóbbi két kötetének gyakorlatától, melyben az általánosabb, a notációs családra utaló megjelölést az egyes jellegzetes neumaformákra, valamint az írásirányra vonatkozó tudnivalók követik.

84 A Bevezetésben viszont ennek megfelelően bővebb teret szenteltünk a hangjegyírásra vonatkozó megfigyeléseknek. A „metzigót" notáció (notatio gothica Metensis) kifejezést SZENDREI Jankától vettük át, az egyszerűség kedvéért a katalógusban nem fűzve hozzá külön magyarázatot.

85 Ugyancsak tőle kölcsönöztük az „esztergomi" notáció (notatio Strigoniensis) terminust, melyet egyenrangúként használunk a „magyar" jelzővel.

86 Függelékben közöljük a töredékeken látható custosformák jegyzékét. Kiemelésüket azért tartottuk fontosnak, mert a hangjegyírás egyéb, olykor csak elmélyült tanulmányozás útján feltárható tulajdonsága mellett a jellegzetes custosforma (vagy éppen a custos hiánya) utalhat látványosan egy-egy térség, ill. notációfajta irányába, s könnyítheti meg a töredék provenienciájának azonosítását. A szorosan a fragmentum meghatározására vonatkozó adatokat a provenientia kérdésével zárjuk. Itt adjuk meg egyszerűen, ha mégoly bizonytalanul is (kérdőjellel vagy anélkül) a keletkezési vagy használati kört, földrajzi egységet, szerzetesrendet vagy liturgikus úzust, melyhez a valamikori kódex tartozhatott. Ha szükségesnek látszott, Notitia rovatot nyitottunk, hogy bizonyos, az eddigieken kívüleső dolgokat megmagyarázzunk: ilyen a pergamentöredék elhelyezkedése a könyvön, vagy a fragmentummal kapcsolatos régi könyvkötés körüli tudnivalók. Itt említjük, ha az adott tételt egy másik fragmentummal rokonítjuk, azzal azonos kódexhez tartozónak véljük. Végül, ha van ilyen, a Bibliographia címszóhoz került az adott hordozókönyvre, a kísérő anyagokra vagy a könyv kötésére vonatkozó szakirodalom. A töredékek tartalmi leírását az általuk rögzített tételek címszerűen megjelenített liturgikus meghatározása vezeti be, mely magában foglalja a liturgikus időszak (ünnep), hóra, esetenként műfaj megjelölését. A szöveges és kottás tételeket azok aktuálisan olvasható kezdő- és zárószakaszával azonosítottuk, a köztük levő részre három ponttal utaltunk. Amenynyiben a hiányzó rész nem túl hosszú, úgy azt szögletes zárójelek közt teljes terjedelmében közöltük. Ellenkező esetben csupán a hiányzó szöveg egy réMittelalterliche lateinische Handschriftenfragmente in Esztergom. Szerk. VIZKELETY András. Budapest, 1993. (Fragmenta et Codices in bibliothecis Hungáriáé IL). - Mittelalterliche lateinische Handschriftenfragmente in Győr. Szerk. VIZKELETY András. Budapest, 1998. (Fragmenta et Codices in bibliothecis Hungáriáé III.). A magyar szakirodalomban a „metzigót" elnevezés SZENDREI J. saját javaslata. Lásd: SzENDREi: Középkori hangjegyírások... i. m. 135. (31. jegyzet). - Magyarország zenetörténete... i. m. 200-204. Vö. SZENDREI Janka: Die Geschichte der Graner Choralnotation. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae XXX. (1988). 5-234.