Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - CZAGÁNY ZSUZSA - MUCKENHAUPT ERZSÉBET - PAPP ÁGNES: Liturgikus és kottás középkori kódextöredékek a csíksomlyói ferences kolostor egykori könyvtárának állományában

gyelemre: tartalmuk mellett tulajdonosi és olvasói bejegyzéseik, esetleg művészi értékű kötéseik a kor művelődéséről, szellemi és társadalmi légköréről nyújtanak sokszínű képet, és egyszerre vallanak életszerűen nemcsak a könyvtár és a könyvek, hanem a könyveken megbúvó töredékek sorsáról is. A 15. században alapított csíksomlyói ferences kolostor könyvtára a későbbi századok folyamán magába olvasztotta számos megszűnt magyarországi és erdélyi kolostori könyvtár és több világi személy jelentős könyvanyagát.

6 így az általunk tárgyalt anyagban is találunk nevezetes posszesszorokat; a kolozsvári jezsuita kollégium könyvtára

7 két (Inv. 1953, 3786), EBECZKI Pál és KÁSZONI Miklós 17. századi székelyföldi bibliofil pap három (Inv. 683, 1953, 2191), illetve egy (Inv. 1953) kötettel képviselteti magát.

8 Továbbá ugyancsak egy könyvvel (Inv. 1241) szerepel a 18. század elején alapított és pápai jóváhagyással működő csíksomlyói Szeplőtelenül fogantatott Sarlós Boldogasszony Társulata (a diákok Mária Társulata) könyvtára.

9 Az utolsó tulajdonosra, a csíksomlyói ferences könyvtárra a 17-18. századi datált bejegyzések és a 19-20. századi szignatúrák utalnak, mint az akkori leltározások nyomai.

10 A hordozók - könyvek és kéziratok -, valamint a kötésükből előkerült kéziratos vagy nyomtatott kísérő anyag pontos leírását nemcsak azért tartottuk szükségesnek, hogy az adatok által a könyvtörténeti egységet érzékeltessük, hanem azért is, mert mindezek hozzájárulhatnak a kötés pergamentöredéke, ill. a töredék képviselte valamikori kézirat eredetének, használatának felderítéséhez. Igaz, csak kevésszer lehettünk olyan szerencsések, hogy a könyv útjáról, a díszes kötésről, a társtöredékekből és magából a fragmentumból szerzett ismeretek egymást támogatták, és látványos azonosításhoz vezettek. Arra törekedtünk továbbá, hogy katalógusunkban világosan megjelenjenek a töredékek külső ismertetőjegyei (a méreteken kívül a szöveg- és kottaírásra, a díszítésre vonatkozók) és egyúttal minél teljesebb legyen tartalmi meghatározásuk. A hozzávetőleges proveniencia-megjelölés mögött lehetőség szerint bőséges paleográfiai, liturgiái, zenei adatolás áll, amely jóval túlnő a katalógus szűk keretein. 6 MUCKENHAUPT: A csíksomlyói ferences könyvtár... i. m. 37 - 52. 7 JAKÓ Klára: Az első kolozsvári egyetemi könyvtár története és állományának rekonstrukciója: 1579Î604. Erdélyi könyvesházak. I. Szeged, 1991. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 16/1.). 8 KEVEHÁZI-MONOK: Í. m. 124-126. - MUCKENHAUPT: A csíksomlyói ferences könyvtár... i. m. 45-46. 9 GYÖRGY József: A ferencrendiek élete és működése Erdélyben. Cluj-Kolozsvár, 1930. 182183. - BANDI Vazul: A csiksomlyói róm. Kath. Főgymnasiumban fennálló „Mária Társulat". = A csiksomlyói róm. Kath. Főgymnasium értesítője az 1895-94. tanévről. Csik-Szeredában, 1894. 6-29. 10 A gerincen látható, csak számokból összetevődő jelzet datálása még bizonytalan (18. század második fele?).