Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)
RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NÉMETH GYÖRGY: „A hadi készületek iránt sietőleg rendelkezek." Gál Sándor ezredes székelyföldi tevékenysége 1849. januárja és májusa között
veszik. 117 Június 11-én hírül adták, hogy az angol követ Debrecenben járt, és szövetséget ígért az oroszok ellen a következő három feltétellel: a honvédsereg vegye be Budát, Anglia szabadon kereskedhessen a magyar tengerparton és királynő valamelyik fiát hívják meg a magyar trónra. A Hadi Lappal kapcsolatos legfontosabb tisztáznivaló az, hogy hány száma került ki a nyomdából, vagyis mikor jelent meg az utolsó. Az általánosan elfogadott és a legtöbb helyen feltüntetett adat szerint a Hadi Lapnak 1849. május 27-e és július 2-a között hét száma jelent meg. 118 Az Országos Széchényi Könyvtárban valóban hét számot őriznek. Csupán NlKLAl Péter említ meg a Magyar Könyvszemle 1913. évfolyamában további kettőt, a július 9-i nyolcadikat és a 16-i kilencedikéit. 119 Ezek a budapesti Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában hozzáférhetőek. Nagy Sándor szerint - a hadi eseményeknek megfelelően, figyelembe véve a heti egyszeri megjelenést - a Hadi Lapból legfeljebb 12 szám láthatott napvilágot. Csíkszereda augusztus elejéig nem volt közvetlen fenyegetésnek kitéve és jelenleg ismereteink szerint Biró Sándor sem vett részt a háromszéki harcokban. Ennek ellenére kevéssé valószínű, hogy a július 16-inál későbbi példányok kerüljenek elő. Az 1849 júniusában Erdélybe betörő orosz és osztrák csapatok elé azt a célt tűzték ki, hogy az itteni ellenállást felszámolása után próbáljanak meg kijutni az Alföldre, ezzel befolyásolva a főhadszintéren zajló eseményeket. A támadás megindulása gyakorlatilag véget vetett a tavasz folyamán Gál Sándor által elkezdett hadszervező munkának, mielőtt az kiteljesedhetett volna. A katonai iskolák és kórházak felállítása épp csak elkezdődött, a besorozott újoncok felszerelése és kiképzése szintén hagyott maga után kívánnivalót. Mindezek ellenére Gál szervező munkájának jelentős szerepe volt abban, hogy az erdélyi intervenciós erőknek másfél hónapra volt szükségük a Székelyföld pacifikálásához, ami miatt a magyarországi harcokba nem tudtak érdemben beavatkozni. NÉMETH György Magyar Országos Levéltár, Budapest nemeth.gyorgy@mol.gov.hu 1.7 Hadi Lap. 1849. június 11. (3.) 3. 1.8 Magyar Sajtóbibliográfia. Budapest, 1986. I. 85. - KEMÉNY G. Gábor: Társadalom és nemzetiség a szabadságharc Hadi Lapjaiban. Budapest, 1957. 123. - IMREH 328. - EGYED Ákos a Hadi Lap utolsó megjelenési dátumaként július 11-ét említi. In EGYED Ákos: 1848 erdélyi magyar vezéralakjai. Marosvásárhely, 2004. 59. 1.9 NlKLAl Péter: Magyar Könyvszemle. Budapest, 1913. 188-189.
