Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NÉMETH GYÖRGY: „A hadi készületek iránt sietőleg rendelkezek." Gál Sándor ezredes székelyföldi tevékenysége 1849. januárja és májusa között

hetett sor 65 . EGYED Ákos egy néhány nappal későbbi, április 5-i csíkszeredai megbeszélést is említ. 66 Itt megállapodás született arról, hogy minden székben három fős kormányzó bizottmányt szerveznek, büntető törvényszékeket, vegyes, polgári és katonai rögtönítélő bizottságot és gyámbizottságot állítanak fel, valamint a székely székeket a megyék mintájára át fogják szervezni. Csány minden bizonnyal megvitatta Gállal a Balási-kérdést is. Ezzel kapcsolatos né­zeteit - források hiányában - nem ismerjük, az azonban bizonyos, hogy a főki­rálybírót a szabadságharc végéig nem helyezték vissza a hivatalába. Április 12-én Mészáros Lázár megszüntette a hadi állapotot a Székelyföl­dön és az általa alig egy hónapja adott széleskörű igazgatási jogokat megvonta Gál Sándortól: „[...] politikai igazgatási ügyekre nézve magát teljhatalmú or­szágos biztos Csány László úrnak alárendelje, és egyedül a katonai ügyeket ön­állólag ugyan, de mégis Bem altábornagy főparancsnoksága alatt, további ren­deletig kezelje és intézze". 61 A hadügyminiszternek ez a rendelete azonban a ki­alakult helyzeten mit sem változtatott, Gál továbbra is az eddig megszokott módon intézte az ügyeket. Kossuth április végén szólította fel Csányt, vezesse be a polgári közigazga­tást a Székelyföldön. 68 A székelyek majd' évszázados sérelme volt a felszámolt határőri rendszer, felesleges őket továbbra is katonai irányítás alatt tartani. Csány a minisztériumának átvétele előtt, tiszta helyzetet akart teremteni Er­délyben, ezért újabb személyes megbeszélésre hívta Gált, aki azonban a meg­sokasodott ügyekre hivatkozva nem utazott el, ugyanakkor késznek mutatko­zott együttműködni a közigazgatás magyarországi mintára való átszervezé­sében. 69 Május 26-án Debrecenben, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön egymástól független, de egy irányba mutató dolgok történtek. Kossuth rende­letben szólította fel a Hadügyminisztériumot az erdélyi katonai rendetlenségek megszüntetésére: „Gál ezredes utasíttassék rendre, s értesítessék arról, miké ő nem székely főparancsnok, mert a szabad székely földön a katonai hatalom a polgári kormányzásban megszűnt, - ő ezredes, s a Székelyföldön lévő gyalog ka­tonaság parancsnoka, annyira, mennyire azok más parancsnoksága alatt nem állnak ő szinte úgy, mint minden katonai egyén s testület a Szebenben létező erdélyi fő hadi parancsnokságnak vagyon alávetve, azért óvakodjék Gál ezredes a jövőre olyakat tenni, melyek hatalmát s hatáskörét túl haladják." 10 Gál Sándor szintén ekkor kérte az új teljhatalmú országos biztost, SZENT-ÍVÁNYI 65 Uo. 66 EGYED Ákos: Erdély 1848- 1849.1- II. Csíkszereda, 1998. II. 131. 67 Uo. 131-132. 68 KLÖM XV. 80. sz. irat. 69 MOL H 2. 1489:7092. Gál Sándor Csány Lászlónak, 1849. május 13. 70 MOL H 2. 1849:7463, közli: KLÖM XV. 226. sz. irat.

Next

/
Thumbnails
Contents