Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NÉMETH GYÖRGY: „A hadi készületek iránt sietőleg rendelkezek." Gál Sándor ezredes székelyföldi tevékenysége 1849. januárja és májusa között

Balási szerint Bialis Ferenc polgári biztos ingerelte föl ellene Gál Sándort, személyes ellentétük már korábbról datálódik. A Csíki-havasokban számtalan olyan ember élt, aki valamilyen módon kikerülte a jobbágyi szolgálatot. Tavasszal a különböző széki tisztviselők védelem címén bárányokat és egyéb javakat szoktak beszedni tőlük. Bialis széki jegyző volt, ő is jelentős hasznot húzott ebből a szokásból. Mikor Balási megszüntette azt a visszaélést, Bialis nemtetszését fejezte ki a guberniumnál. Egy másik alkalommal a polgári biztos - a főkirálybíró elmondása szerint - feljelentette őt az 1. székely határőr-gyalogezred parancsnokságán az „uralkodóház kisebbítése" miatt, mivel nem ellenezte egy olyan könyv kiadását, amiben a madéfalvi veszedelem is érintve volt. „Most pedig ellenkezőleg minden ember előtt reactionalis vonzalommal a legméltatlanabbul kisebbít. A Balásival szembeni aggályairól Gál már február elején tájékoztatta BEÖTHY Ödönt, Erdély - posztjáról éppen leköszönő - teljhatalmú országos biztosát. Szerinte a főkirálybíró nem képes felfogni a kor igényeit, minden fajta gyors intézkedést akadályoz, ezért Gál Mikó Mihály vagy Bialis Ferenc polgári biztossá történő kinevezését javasolta.

58 Ezzel összecseng Mikó Mihálynak már mint kormánybiztosnak - a véleménye is: „O, a közel 80 éves ember sem azon elszántsággal, elhatározottsággal, sem azon gyorsasággal nem bír, mivel most egy főhivatalnoknak bírni kell. '

m Nyilatkozataiból, leveleiből kitűnik, a császári katonaság elleni harcot nem tartja helyesnek. Hivatalos intézkedéseit úgy teszi, hogy az ellenség ne bosszankodjon és az esetleges vereségkor is kedvező bánásmódra számíthasson. A letartóztatás indokaként Gál Sándor a „hanyag hivatali kezelést" és a „megtalált gyanús leveleket" nevezi meg. Balási lefoglalt leveleit KOVÁCS István hadbíró főhadnagy nézte át, a legkompromittálóbbakat kiválogatta és jegyzéket készített róluk. Később ezeket elküldték Csány Lászlónak. Kovács véleménye szerint: „Főkirálybíró úrnak majd minden rendbe szedett irataiból kitetszik az, hogy a magyar nemzetnek ily vészes percében az ilyszerű hivatalnokok, s jelesen ő, nem hasznot, hanem temérdek kárt okoztak, és továbbra is - ha megmaradnának - idézhetnének elő. '

m A Balási nézve terhelőnek tartott 21 darab irat döntően 1848 novemberdecemberéből származik. A székely tábor 1848. novemberi 5-i marosvásárhelyi vereségét követően a főkirálybíró továbbra is hivatalában maradt és együttműködött a Csíkot pacifikáló Dorsnerrel és az Udvarhelyszéket megszálló Heydtével. Nézzünk meg néhányat az iratok közül! Balási november elején MOL F 245. 1849:1027. Balási levele Csány Lászlónak, 1849. április 24. MTA Kt Ms. 4925. I. 36. MOL F 245. 1849:1027. Mikó Mihály Csány Lászlónak, 1849. március 24. Uo. Kovács István Gál Sándornak, 1849. március 28.