Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NÉMETH GYÖRGY: „A hadi készületek iránt sietőleg rendelkezek." Gál Sándor ezredes székelyföldi tevékenysége 1849. januárja és májusa között

milyen intézkedést ne tegyenek. 52 Csányt kéri, hogy ő is irányítsa hozzá a kor­mánybiztosokat, ezentúl a rendelkezéseket közvetlenül hozzá intézze és a szükséges pénzt is neki küldje. A székek irányítását három fős kormányzó bizottmányokra bízná, melyeket az elnök mellett egy polgári és egy katonai előadó alkotna. Az előbbihez tar­tozna a bel- és az igazságügy, az utóbbihoz pedig az újoncállítás, az élelmezés és az oktatás. Szeretné, ha a székelyföldi kormánybiztosok helyet foglalnának a bizottmányokban, ellenkező esetben önálló működésükkel zavart idézhetné­nek elő." A katonai és a polgári igazgatás közti legsúlyosabb összeütközésre március­ban került sor. Balási József, Csíkszék főkirálybírája 10-én levélben panaszt tett Csány Lászlónál, miszerint Gál Sándor, Tamás András, a nemzetőrség fő­parancsnoka és Bialis Ferenc polgári biztos minden hatalmat magának tart fenn. 54 A nemzetőrségi főparancsnokság a postával érkező összes levelet fel­bontja, az újságokkal együtt visszatartja, így azokat ő időben nem kaphatja meg, és ezért nem is tudja a szükséges intézkedéseket végrehajtani. Késve ju­tott el hozzá Csánynak a büntető törvényszékek felállításáról szóló rendelete. Mire megkapta, arra már Gálék katonai törvényszéket állítottak fel, amely azonban mindenfajta polgári ügyben is intézkedik. Balási az említett sérelmek orvoslását kérte a főkormánybiztostól. A büntető törvényszékek ügyében kereste fel március 10-én Csíkszeredá­ban Gált. Csány rendeletének értelmében bírák kinevezésének joga a főki­rálybírót illette volna meg. Az ezredes azonban, Bemre hivatkozva „amolyan félig ajánló, félig parancsoló hangon" tudatta, a rendeletet nem kell végre­hajtani. 55 Távoztában Balási még közölte, hogy az akadályoztatását jelenteni fogja Csánynak. Ennek az eredménye lett a fent már említett március 10-i levél, melynek megírása után Balási vidéki birtokára utazott. Valószínű, a levelet a nemzetőrség parancsnokságon felbontották, így érte­sülhetett a tartalmáról Gál Sándor, aki március 12-én Kossuth-huszárokat ren­delt ki a szék házához a főkirálybíró elfogására. Balási szerint a huszárok úgy fel voltak ingerelve ellene, hogy ha ott találják, az élete is veszélyben forgott volna. Az iratait minden esetre lefoglalták, az írnoka mellé pedig kirendeltek öt huszárt. A 72 éves főkirálybírót március 13-án éjjel fogták el kászoni bir­tokán 56 és a csíkszeredai várba vitték. Letartóztatását követően a hivatali ügyek vitelét Mikó Mihály kormánybiztosra bízták. 52 PÁL-ANTAL 202. 51 MTAKtMs. 4925. XVII. 5. 54 MOL F 245. 1849:1027. Balási levele Csány Lászlónak, 1849. március 10. 55 Uo. Balási levele Csány Lászlónak, 1849. március 26. 56 Valószínűleg Kászonimpérről van szó.

Next

/
Thumbnails
Contents