Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NÉMETH GYÖRGY: „A hadi készületek iránt sietőleg rendelkezek." Gál Sándor ezredes székelyföldi tevékenysége 1849. januárja és májusa között

A hadi szükségletek fedezésére való pénz egyik lehetséges forrását Gál Sándor a parajdi sóhivatalban látta. A magas ár miatt azonban az emberek szükségletüket a Moldvából becsempészett sóval elégítették ki. Gál - hogy a vásárlási kedvet fokozza - február végén 2 forintra szállította le a só árát.

40 Ezzel egyúttal a székelység régi sérelmét is orvosolta. Csány Lászlótól azt kérte, a parajdi sóhivatal pénzét hetente küldjék el hozzá, hogy abból önállóan gazdálkodhasson, illetve újabb egységek felállítását fedezhesse.

41 Öt sóraktárat kívánt a Székelyföldön felállítani, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. A részletes terv elkészítése a parajdi sóhivatalra várt.

42 A só árának leszállításához hasonló hangulatjavító intézkedés lett volna a gabonaosztás, amit Gál február végén vetett fel.

43 Tavasszal többször javasolta, verjenek csíkszentdomokoson rézpénzt, de az ötletet nem támogatták.

44 A katonai szervezéstől a Székelyföldön csak úgy lehetett eredményeket várni, ha az irányítás egy kézbe összpontosul, Bem az ehhez szükséges felhatalmazást meg is adta Gál Sándornak. Ó március elején rendeletben fordult nemcsak a katonai és térparancsnokokhoz, hanem a kormánybiztosokhoz és a királybírókhoz is. A centralizáció érdekében megparancsolta, hogy a vidéki parancsnokok a jelentéseiket és számadásaikat havonta nyújtsák be, a parajdi sóhivatal és a harmincadhivatalok pedig két hetente küldjék el a bevételeiket. A térparancsnokoknak mindenről, ami a területükön történik jelentést kellett tenniük, legfőképp a különböző katonai csapatok létszámának alakulásáról. Ezek kimutatásait heti rendszerességgel kellett elkészíteni és beküldeni Csíkszeredába.

45 Gál kérte Csány Lászlót, hogy a Székelyföldre beküldött toborzási biztosokat egyből hozzá irányítsa, különben könnyen zavar idézhetnek elő. Az ezredes a katonai ügyek irányítása közben óhatatlanul polgári, közigazgatási kérdésekbe is beleavatkozott. Csány László március 10-e környékén több levelében is rosszallását fejezte ki ezzel kapcsolatban. Kossuthnak ezt írta: „A székely atyafiak, úgy hallom, a katonai kormányt már neheztelik. Gál is, FORRÓ

46 is mindent katonai vágásba akarnak sodorni, Bemnek utasítása következtében. '

A1 Az udvarhelyszéki kormánybiztosnak, HORVÁTH Jánosnak küldött levél pedig a következőket tartalmazta: „Sajnálattal hallottam, hogy a ka40 MTA Kt Ms. 4925. VI. 45. 41 MTA Kt Ms. 4925. VI. 12. 42 MTA Kt Ms. 4925. III. 2. 4Î MTA Kt Ms. 4925. VI. 46. 44 MOL H 75 1849:17026. Gál Sándor a Hadügyminisztériumnak, 1849. május 19. 45 ANTAL 73. 46 Forró Elek alezredes (1813-1893). 47 HERMANN Róbert: Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849.1—II. Zalaegerszeg, 1998. 11.224.