Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NAGY MÁRTA: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete: Hidvégi Mikó Ferenc (1585 - 1635)

alkalommal volt első és teljhatalmú követe a fejedelemnek az 1626. december 20-án II. FERDINÁND biztosai által megkötött pozsonyi békekötésnél

86 - amely Bethlen Gábornak a harmincéves háborúban való részvétele, illetve a harmadik hadjárata lezárását jelentette.

87 A pozsonyi béke apróbb részleteinek kidolgozására, a király s a fejedelem jogainak egyeztetésére későbbi időpontban került sor. Ennek a helyszíne Tokaj volt, s majdnem két hónapos tárgyalás után 1627. május 19-én kötötték meg a szerződést, melynek előkészítésében és megkötésében is közreműködött Mikó Ferenc.

88 Az 1627. szeptember 13-án II. FERDINÁND és IV. MURÁD török szultán között létrejött szőnyi békekötést követően - melyben 25 évre megújították a békét - Bethlen továbbra is azon munkálkodott, hogy a Habsburg-ellenes erők a békekötések ellenére továbbra is aktívak maradjanak. A szőnyi békének a Porta által történő ratifikálását megelőzően Bethlen Gábor főkövetséget nevezett ki Mikó Ferenc vezetésével, melynek az évi adó beszolgáltatása mellett egyéb feladata is volt: utasításként kapta Mikó, hogy a szőnyi béke ratifikálását ajánlja a Portának, de hívja fel a figyelmet arra is, hogy a szerződésnek Erdélyre vonatkozóan hiányosságai vannak. Bethlen Gábor ugyanis szerette volna elérni, hogy a béke szövegébe bekerüljön: Erdélynek egyik császártól se legyen bántása. Mikó Ferenc ezen javaslatát a török megbízott ellenvetése miatt elutasították.

89 A fejedelem követének, Mikó Ferencnek írott hivatalos leveléhez magánutasításokat tartalmazó rész is tartozott, melyben Bethlen arra kérte Mikó Ferencet, hogy próbálja meg lebeszélni az Ázsiában való terjeszkedési politikájáról a Portát, s inkább a Habsburg-politika továbbra is fennálló veszélyére hívja fel a figyelmet.

90 A követ akkor jár el helyesen, ha a szóbeli vagy írásbeli utasításoktól nem tér el. Azonban gyakran csak az utasítás szelleméhez való ragaszkodást kívánta meg a fejedelem, s a követ belátására, ügyességére, feltaláló tehetségére volt bízva, hogyan oldja meg a feladatot. Ilyen jellegű volt ezen magánjellegű utasítást tartalmazó levél is, melyben Bethlen Gábor ezt írta Mikó Ferencnek: „Ennek sok okait számlálhatnák elő, de nem Ítéltem szükségesnek lenni - erre magától is elég ratiokat A békében Bethlennek meg kellett ígérnie, hogy nem támad a császár ellen, és a törököt sem buzdítja hasonló tettre. Ez lényegében a korábban kötött szerződéseket erősítette meg, de fölmentette Ferdinándot a végvárak fenntartására szánt 30.000 forint fizetésétől. Vö. Magyarország története... 856-857. - Erdélyi Országgyűlési Emlékek. VIII. 69. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. VIII. 69. Uo. 69, 362-363. Uo. 77. Bethlen Gábor levele Mikó Ferencz, konstánczinápolyi követhez a német- s persa-török politikáról. = Erdélyi Történelmi Adatok. I. Kolozsvárt, 1855. 360-368.