Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)

Kristó András emlékezete. 1930-1944 (Jánosi Csaba)

Cserafás küpü környéki láp. Dolgozatában 14 forrás pontos leírását közli, és ismerteti a láp területén található két borvízfürdő, a „Cigányok feredeje" és a „Borsáros-fürdő" történetét. Kiemeli az elhanyagolt székelyföldi ásványvizes fürdők fellendítésének fontosságát. A tanulmány értékét növeli a részletes Borsáros-térkép, szelvény és tömbszelvény. A térképen feltüntette a Betula humilis (41 tő) és a Saxifraga hirculus előfordulási helyeit. 1956-ban megjelenik a Csíki Múzeum kiadványaként a Csíki-medence földtörténete (KRISTÓ 1956) című dolgozata, amelyben részletesen ismerteti, „egységes képbe" foglalja a vidék geológiai fejlődéstörténetét. Az Óshegység a Kárpátok helyén című fejezetben a Csíki-medence övezetében található kristályos vonulatok születését ismerteti. A Csíki-medence tájképileg legszebb mezozoos mészkővonulatának, a Nagyhagymás-Egyeskő-Ocsém kialakulását és kövületeit a Kárpátok bölcsője címszó alatt vizsgálja. A tanulmány további fejezeteiben részletesen tárgyalja a Kárpátok kialakulását, a Hargita képződését, a Csíki-medence kialakulását és negyedkori földtörténetét. Első környezetvédelmi témájú írása a Csíki Múzeum Közleményei 1956-ban kiadott első számában jelent meg, Természeti emlékeink és a természetvédelem legsürgősebb feladatai Csíkban címmel (KRISTÓ 1956). Már ekkor felismeri a környezetvédelem fontosságát. A tanulmányban az általános környezetvédelmi problémák ismertetése mellett részletesen leírja a Csíki-medence első, 1939-ben, Pop Emil akadémikus javaslatára természetvédelmi területté nyilvánított csíkszentkirályi Borsáros-láp értékeit és a felmerülő környezetvédelmi problémáit. 1955-ben nyilvánították védett területté a „Lucs mejjéke" tőzeglápot és a „Csíkszentimrei Büdös-fürdő" tőzeglápját. Dolgozatában Kristó nehezményezi, hogy a Mohos vagy Kukojzás, amely nemcsak jégkorszaki növényeiről híres, hanem hidrográfiai szempontból is ritka láp, csak most került a figyelem középpontjába és indították meg az eljárást védetté nyilvánításáért. „Azon is csodálkozom - írja Kristó -, hogy nagyszerű irányelveink dacára sem gondoltak arra, hogy a Mohos nem kevésbé nevezetes ikertestvérét, a Szent Anna-tavat és kráterét bele kellene venni ebbe a védelembe. ...A természetbarát szemében természetgyalázásnak tűnik, ha látja az égést tetőző erdőirtást és ráadásul a (szerencsére már nem lévő) fűrésztelepet". Továbbá ismerteti az Akadémia Természetvédelmi Bizottsága által védelemre javasolt Alcsíki-medence három tőzeglápjának - a tusnádi Benes, Közeppatak és Nádasfürdő - természeti értékeit. Első nagyobb lélegzetű munkája A Csíki-medencék geomorfológiai problémái, amely 1957-ben jelent meg a Csíki Múzeum Közleményeiben (KRISTÓ 1957). A geomorfológus Kristó András ebben a tanulmányában elsőként ismerteti ilyen részletesen a Csíki-medencék felszínalaktani problémáit. Az ötven oldalas dolgozatban a szerző leszögezi, hogy a medencék fejlődése szoros összefüggésben van a Hargita vulkáni tevékenységével. A medencék tektonikai mozgásai szintén