Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)
Kirulyfürdő két erdőtársulásának cönológiai bemutatása (Vajda Márta)
Kirulyfürdő tájképi szépségét a szurdokvölgy, a fenyő- és lombhullató erdők adják. Közkedveltségét fokozza a borvízforrások sokasága és a jó levegő. A keskeny völgymenti belterület legmagasabb pontja az Ilosza-patak beömlésénél (751 m), legalacsonyabb pontja Pálkőnél (690 m) és Kirulysarkánál (668 m) van. A kis üdülőtelep átlagos tengerszint feletti magassága 740 m. Kirulyfürdő területe a vulkanikus kőzetek hazája. A Hargita hegység egy óriási törésvonal mentén keletkezett, felépülése a néhány tízmillió esztendőn át folytatódott hegyképződésnek az utolsó fejezete. A mélyből feltörekvő vulkáni anyag, amelyik a Keleti-Kárpátok felráncosodásakor a kéregben megakadva szienitet és egyéb gránitos kőzeteket hozott létre, végre a felületre dolgozta magát, és a harmadik-negyedik időszakban a diluviumban átmenőleg felépítette Európának egyik legjelentékenyebb vulkáni vonulatát, a mi kedves Hargitánkat. A Hargita az úgynevezett réteges (strato) vulkánok módjára kidobott anyagokból és lávafolyásokból épült fel. A robbanásokból származó kidobott anyagok különösen a felépülés első felében termelődtek nagy menynyiségben. Magából a vulkáni magmából is sok gáz szállt el, amikor az a nagyobb nyomású mélységből feljőve, kisebb nyomás alá került, ahol lehűlvén, megindult kikristályosodása. A Hargita kezdeti kitöréseinél azonban sokkal nagyobb szerepet játszott az áttört fiatal tengeri üledékek vizéből származó gőz, amelyik fehér horzsaköves, tufás, homokos anyaggá fújta fel és robbantotta szét az izzón folyó vulkáni terméket (SZÁDECZKY 1929). Sólyomkőháta (VIII. fődűlő), Nagyerdő (IX. fődúlő) és Gyilkoskő (vagy a kataszteri térképen Gyékoskő - X. fődűlő) adják teljes területét. E három fődűlő nagyrészt erdő és havasi legelő. A Tolvajos-patak mellékágaira jellemző, ahogyan a laza vulkáni törmelékbe (agglomerátumba) mélyülve elérik a mélyebben fekvő lávaárakat, azonnal irányt változtatnak. így a Tolvajos-patak mellékágai a vulkáni fennsík szélén az eredeti déli iránytól eltérve egy északkelet-délnyugat irányú vető sík mentén közelítik meg a fővízfolyást, majd a Vargyas vizét. A Tolvajos-patak szennyeződését a hargitafürdői kaolin ülepítőből kifolyó mosott kaolin okozza, ami elsősorban a halállomány kipusztulásához vezetett. A talajt helyenként puha tőzegláp borítja. Figyelemre méltó a területen található Hargitaliget nevű forrásláp, melyet BÁNYAI JÁNOS tanár „fedezett fel", innen küldve el NYÁRÁDY ERASMUS GYULÁNAK az addig ismeretlen, a sarkvidékről származó reliktumfajt, a Saxifraga hirculust. NYÁRÁDY egy, a lápon található, „élénken buzgó, fürdésnek használt" borvízmedencéről is ír, illetve a festőmalomról, ahol valamikor barna festéket őröltek, és ahol „a kőbe foglalt borvizet palackolják is" (NYÁRÁDY 1929).