Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)

A gyepi béka (Rana temporaria Linnaeus, 1758) állományvizsgálata petecsomó számlálással egy Csíkszereda melletti nedves területen (Demeter László)

A vizsgált tócsáktól ÉNy-ra kis területű tőzeglápfoltok is találhatók. A terü­let nagy része fátlan, a teraszhomlokokon, patakok mentén és vizenyős helye­ken éger (Alnus sp.), nyár (Populus sp.), mogyoró (Corylus avellana), kocsá­nyos tölgy (Quercus robur), kislevelű hárs (Tilia cordata) és fűz (Salix sp.) fa­jokból álló bokrosok vannak. A terület nagy része kaszáló, legelő és szántó, ki­sebb részben mezőgazdaságilag használatlan terület. A legtöbb tócsa esetében jelentéktelen mennyiségben vannak jelen bokrok. Egy tócsa (To 12) esetében a bokrok általi borítás kb. 70%. A lágyszárú növényzet nedves kaszálórét, zsom­béksásos, mocsári növényzet és tóparti növényzet között változik. A helyi gyepibéka-állomány monitorozására MEYER et al. (1998) által alkal­mazott petecsomó-számlálást használtam. A pár napos szaporodási időszakban az egyedek sekély vizű területeken csoportosulnak, és a nőstény egy gömb alakú petecsomót rak. A lerakott petecsomók számából a szaporodó nőstények szá­mára lehet következtetni, A hímek száma ezzel a módszerrel nem mérhető fel. Általában a hímek száma a nőstények többszöröse (pl. KOWALEWSKI 1974, ELMBERG 1990). 1999-2003-ban április 7-15. között megszámoltam a gyepi békák által le­rakott petecsomókat, felbecsültem a tócsa felületét, és térképvázlaton bejelöl­tem a petecsomók helyét a tócsában. Eredmények kiértékelése A vizsgált területen a gyepi béka párzása általában március utolsó napjai­ban kezdődik és április első hetében fejeződik be. Kivételes volt 2003 tavasza, amikor a párzási április 6-án havazás és fagy szakította félbe. A párzás kb. há­romnapos szünet után folytatódott, és április harmadik hetében ért véget. Szaporodáskor a tócsák sekély részeiben gyakran több száz egyed gyűl ösz­sze. Az egy helyre lerakott (egymással érintkező) petecsomók száma 1 és kb. 1000 között változott. Gyakorlatilag a területen található összes sekély vizű tócsában megfigyelhetőek voltak a békák vagy a lerakott petecsomóik. A vizs­gált tócsák területe 8-6300 m 2 között változott. Több esetben megfigyelhető volt, hogy a víz a lárvák kikelése előtt visszahúzódott vagy teljesen kiszáradt, így a petecsomók szárazon maradtak. A petecsomók összesített száma nagymértékű ingadozást mutat, amihez a nem teljes adatsorok is hozzájárulnak. Összehasonlítható adatsorok 1999-ből, 2002-ből és 2003-ból származnak. A petecsomók (szaporodó nőstények) szá­ma 1999-ben és 2002-ben 3000 körül volt, míg 2003-ban meghaladta a 4500­at. (2. ábra)

Next

/
Thumbnails
Contents