Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)

Haynald Lajos, a botanikus bíboros (Székely Gabriella - Bálint Laura - Russu Tibor)

gyűjtött a Budai-hegységben, később, erdélyi püspökként titkárával vagy egymaga járta a hegyeket, számos éjszakát sátorban töltve (LACK 1992). Lelkesítette, biztatta az erdélyi botanikusokat az erdélyi flóra tisztázására, megírására. Fuss Mihálynak, a Verein für siebenbürgische Naturwissenschaf tennék, ő adta meg az eszmét, s a meg-megújuló ösztönzést a Flora Transsilvaniae excursoriához (HELTMANN 2003, SlMONKAI 1886). Másfél éves olaszországi tartózkodása idején gyűjteményét a mediterrán flóra példányaival bővítette. 1863-tól tagja volt a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak, a társulat pesti könyvtárát is használta (JÁVORKA 1916, TTK 1892). Botanikai munkásságának elismeréseként 1868-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli, majd igazgató tagjául választotta. Az Akadémia tagjai közé való beválasztása munkásságának magas fokú elismerését jelentette. Köszönetként egy vallomással válaszolt a növényekhez fűződő viszonyáról. Azt írta, hogy egész életében üdítő menedéket keresett benne, s most tiszteletbeli taggá választása némileg megzavarta ezt az idilli állapotot. „De ha az egyik törvénye életünknek, hogy az élvezet mellé álljon mindenütt a kötelesség, s azt tartsa renden és értékesítse: elfogadom a megválasztásomban foglalt intést, és, hálámat fejezve ki a lekötelező figyelemért, oda viszem a tudomány szentélyébe, hol eddig csak örömöket és üdülést kerestem, a komoly munkát, hogy - mennyiben csekély tehetségeim és sokirányú elfoglaltságom engedik - a növénytan virányos mezején is hasznos igyekezzem lenni szeretett hazámnak." (OSZK, MTA 1868) A szoros kötődést az is igazolta, hogy székfoglaló előadását (ami nem lett volna kötelező a tiszteletbeli tagoknak) A szentírási mézgák és gyanták termőnövényeiről tartotta. Tervezte a biblia növényvilágáról egy Flora Biblica elkészítését, melynek egy fejezete lett volna a székfoglaló beszédének anyaga. Az előadás 1894-ben megjelent a kolozsvári Növénytani Lapokban (HAYNALD 1879). Haynald a teljes művel, sajnos, sosem készült el. Elete során több neves botanikus kapott tőle támogatást, segítséget (Borbás, Fuss, Janka, Kanitz, Knapp, Menyhárt, Sintenis, Sodiro, Simonkai), nemzetközi kapcsolatai révén nagyban hozzájárult a magyar botanika fejlődéséhez. O volt az első Európát járó magyar botanikus (FRAKNÓI1894, JÁVORKA 1916, LACK 1992). SlMONKAI (1889) az Erdély edényes flórájának helyesbített foglalata című kötetében köszönetet mond Haynaldnak, hogy a mű megírásánál használhatta a páratlan, erdélyi növényekben gazdag herbáriumát. Nemzetközi konferenciákon, kongresszusokon vett részt: 1874-ben a firenzei kertészeti kongresszuson, 1876-ban Brüsszelben, közegészségügyi kongreszszuson, majd ugyanebben az évben Budapesten, a nemzetközi statisztikai kongresszuson elnökként. Az Akadémia V. Matematikai és Természettudományi