Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)

Magyar tőke Romániában (Sej Gábor Leó)

rok miatt fektetnének be bizonyos területeken. Márpedig, ha például a külföldi befektetések száma is magasabb például Hargita megyében, mint Szeben megyében, akkor valami más okot kell keresni befektetéseink megoszlására (és ez akkor ugyanaz lenne, mint a külföldi befektető esetében): helyi befektetésösztönzés-politika, fejlett infrastruktúra stb. Hogy ennek épp az ellenkezője igaz, azt bizonyíthatjuk az összes külföldi befektetéshez viszonyított aránnyal. A 1. melléklet adatai alapján számolhatjuk ki a korrelációs együtthatókat, először a befektetések számával, majd a befektetések mennyiségével. Befektetések száma A befektetések számát vizsgálva: r = 0,98, azaz nagyon erős, majdhogynem teljes a szorosság a magyarok aránya és a külföldi befektetések számához viszonyított magyar befektetések aránya között. A 7. ábrán látható, hogy az adatpontok milyen szorosan illeszkednek a trendvonalra. Nem meghatározó módon, de az egyenes fölött helyezkednek el Maros és Máramaros megyék adatai. 7. ábra. Magyar befektetések számának aránya a külföldi befektetésekből, a magyarok arányának függvényében, 2000. (Forrás: saját szerkesztés) Befektetések mennyisége Az alaphelyzetben (Mol Rt. adataival) r = 0,58, azaz közepes a szorosság a magyarok aránya és a külföldi befektetések jegyzett tőkéjéhez viszonyított magyar befektetések jegyzett tőkéjének aránya között. (8. ábra) A magyarság aránya és a befektetések értéke című fejezetben érintőlegesen volt szó Szilágy megye „gyengébb teljesítményéről". A 8. ábrán látható, hogy a 23,7%-ban ma-