Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)
Magyar tőke Romániában (Sej Gábor Leó)
2. ábra. Befektetések mennyisége a magyarok arányának függvényében, 2000. (Forrás: saját szerkesztés) A 3. ábrán látható, hogy ez olyannyira hatással van a korreláció szorosságára, hogy a Mol nélkül r értéke 0,75-re módosulna, ami erős korrelációt adna a korábbi gyenge helyett. A teljes adatsorú számítás alapján tehát az állapítható meg, hogy a befektetések értékeit nem befolyásolja a magyarság megyénkénti aránya. Erre nemcsak Kolozs megyével lehetne példálózni. Hargita megyében a legmagasabb a magyarok aránya, ennek ellenére csak az ötödik helyen áll a jegyzett tőke aránya szerint. A magyarok aránya szerint hatodik helyen álló Szilágy megye csak a tizenötödik a befektetések között, ellenben a magyarok aránya szerint tizenegyedik helyen levő Temes megye hatodik ebben a táblázatban. Ezek a trendvonaltól eltérő adatok nem befolyásolják annyira a kapcsolatot, hogy Kolozs megye megváltoztatott adataival ne legyen erős a korreláció. A két számítás alapján a következő állapítható meg. A befektetések száma közepesen erősen függ a magyarság arányától. Ennek oka, hogy a legtöbb esetben a nagy számarány nagyobb számú magyarságot is jelent, így a rokoni kapcsolatok útján létrejött alacsony tőkéjű vállalkozások ide koncentrálódnak. Viszont a nagyobb tőkével megjelenő közepes- és nagybefektetők letelepedését más tényezők is erősen befolyásolják, ezért a jegyzett tőke és a magyarság aránya között gyenge a korreláció, amit a legnagyobb mértékben a kolozsvári székhelyű Mol Rt. befektetése befolyásol. Feltétlenül ki kell emelni, hogy a Mol Rt. nélkül a kapcsolat erős. A befektetett tőke nagyságát befolyásolhatják olyan tényezők, mint a földrajzi távolság, infrastruktúra fejlettsége, vagy a városok regionális szerepe.