Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)

Magyar tőke Romániában (Sej Gábor Leó)

A Dunapackhoz hasonlóan ők is jelen vannak Sepsiszentgyörgyön. A kis kapacitással kezdő gyárban kemény műanyag fóliát állítanak elő, s e termék területén Romániában az új vállalkozás már piacvezetőnek számít. A román Farmec céggel alapított - 50%-os tulajdoni hányaddal - vegyesvállalatot Kolozsváron a Caola Rt. háztartás-vegyipari termékek gyártására. Mivel a multinacionális cégek már felosztották ezt a piacot, ide egy Caola méretű cégnek nehéz betörni. Ezért a terv az, hogy a cég a nagy üzleti láncok szállítója legyen néhány speciális és már ismert termékével (NAGY 1999. július). A Zalakerámia bukaresti csempe- és padlógyárakat vett, a Tiszai Vegyi Kombinát a Plastico Rt. műanyaggyárát vásárolta meg, az Érdért Szászrégenben és Szovátán jelentős faipari beruházásokkal rendelkezik. A Taurus Rt. Szatmárnémetiben nyitott gyárat (RÉTI 1999). Általános vélemény, hogy elengedhetetlen a helyi ismeretekkel rendelkező menedzsment. Piacot ugyanis lehet szerezni, gyárat lehet építeni, de megfelelő helyi szaktudás nélkül nem lehet megmaradni a piacon. Területi megoszlás Területi megoszlás szempontjából a befektetések Románián belül elsősorban Erdélybe* irányulnak (/., 2. és 3. melléklet, valamint 8. táblázat). A jegyzett tőke szerinti mutatók alapján Kolozs megyében kiugróan magas a befektetések aránya. Ez abból adódik, hogy a legnagyobb magyar befektető, a Mol Rt. 2000 márciusában Bukarestből áttette székhelyét Kolozsvárra. Az Erdélyen kívüli megyékben nem jelentős a magyar gazdasági jelenlét, a főváros viszont vonzza a befektetőket. Az összefoglaló táblázatban látható, hogy Bukarestben a magyar társaságok 4,6%-a 10,3%-nyi jegyzett tőkével van jelen. A Kárpátokon túli megyék közül Ilfov rendelkezik a legnagyobb befektetésekkel, ami a leggyengébb mutatókkal rendelkező erdélyi megye - Szeben - adataival közel azonos. Mint már említettem, a befektetések nagy része, főleg a kisebb vállalkozások a rokoni kapcsolatokat igyekeznek kihasználni. Mivel a romániai magyarság több mint 90%-a Erdélyben él, így kézenfekvő, hogy oda települnek ezek a cégek. A nagyobb vállalkozások a földrajzi közelség és a nyelvi akadályok könnyebb leküzdése miatt választják az erdélyi régiókat. A letelepített leányvállalat eléréséhez nem kell átszállítani az árut a Kárpátokon a helyenként borzalmas állapotú utakon, amivel időt és felesleges kiadásokat takarítanak meg. A vállalat vezetéséhez is könnyen találnak megfelelő embereket, akik be*Erdély alatt ebben az esetben a Nyugat régió, az Északnyugat régió és a Közép régió által alkotott területet értjük.