Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)

Alcsík történeti ökológia szempontú bemutatása az elmúlt két évszázadban, különös tekintettel a nedves élőhelyekre (Jánosi Kincső)

nák építése a korábbi vízrendszer és vizes élőhelyek jelentős átalakulásához vezetett, annak ellenére, hogy tudták, az egykori szabályozás sem járt túl sok eredménnyel. Főként az Olt menti nedves területek sínylették meg ezeket a beavatkozásokat. Számos közülük igen degradált állapotban található (Középpatak-láp). A munkálatok következtében az Olt mederszintje egyre mélyebben vágódik be, ez vízszintsüllyedéssel jár, valamint a környező területek kiszáradásához, talajátalakuláshoz vezet. Az iparosodás nem kímélte az Olt élővilágát sem. A közvetlenül az ártéren épült gyárak sok szerves szennyet vezettek a folyóba. De még ennél is szomorúbb és szembetűnőbb a kommunális szenny mennyisége. Az Olt mentén ugyanis egyetlen településnek sem megoldott a csatornázása, még Tusnádfürdőn sem mindenhol. A város 1950-1989 között központi irányítással fejlődött. Fellendült a szocialista turistaforgalom. A '70-es években új szállodák (Tusnád, Olt), kezelőközpontok és számos vendéglátóipari egység épült. Az ezt követő évek jellegzetessége a központosított szocialista tervgazdálkodás csődbejutásának és az anyagi alapok hiányának következtében a fürdőélet visszafejlődése (CSEREY és JÓZSEF 1997). Az 1939 óta Csíkszeredához tartozó Zsögöd-Zsögödfürdő tulajdonképpeni kiépítése 1964-ben kezdődött el. Ásványvizes strandja, fedett uszodája ma is működik, azonban a hajdani fürdőélet hangulata már elveszett. Az Olt élővilága regenerálódott az elmúlt évtizedben, miután több gyár is felhagyott tevékenységével (Szentsimon, Csíkszentkirály). A nagyobb patakok medrét sajnos ma is kotorják, tönkretéve így élővilágukat. Ebben az 53 éves periódusban nagy tájátalakítás történt, ugyanakkor számos olyan próbálkozás is, amely a régi rend visszaállítását szolgálja: közbirtokosságok újraszervezése, földek visszaadása, környezet- és természetvédelmi akciók, védett területek létrehozása. Az 1970-es kataszteri felmérés alapján készült térkép igazolja a fennebb leírtakat. (3. térkép) A településeknél nincsenek tízesek feltüntetve, a mai község-, illetve falunevek szerepelnek. Megjelenik a Szentimrei-Büdös is, amely ma jelentős településnek számít, a hétvégi házak száma egyre szaporodik. A települések elérik a terjeszkedés határait. A három térkép közül ezen a felmérésen láthatjuk a legkevesebb erdőt, amely az új törvényeknek és rendelkezéseknek köszönhető, valamint az államosítást követő jelentős erdőirtásoknak. A szántók területe csökkenni látszik, több helyen is gyepek váltják fel az addigi szántók helyét. Az egykori agroteraszok begyepesedett állapotban vannak feltüntetve a bánkfalvi és a szentmártoni részen. Ez az iparosítással és a városba való