Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Három csíki falutörvény (Szőcs János muzeológus)

A XVII. század közepe táján a monyasdi Boné Péter Alcsík legkeresettebb prókátorának számított.

2 1696 novemberében a csíkszentgyörgyi egyházmegyében megejtett összeíráskor Monyasdon 4 család 19 személlyel került az anyakönyvbe.

3 A tízes a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc, a kuruc-labanc küzdelmek (17031711) idején szűnt meg, pusztult el. A későbbi, írott források és szájhagyományok figyelembe vétele mellett a kortárs Cserei Mihály történeti művét, az Erdély históriáját hívtuk segítségül. A Gyimesi-szorost 1703-ban német, labanc és magyar hajdúk vigyázták a tatárbetörés ellen. A szabadságharc kezdetét követően a magyar hajdúk a csíkiakkal együtt a német hajdúk ellen szervezkedtek, konspiráltak - írja Cserei. Parancsnokuk, egy német hadnagy, a „lejtman" megsejtette a leselkedő veszélyt, és a vele lévő 50 muskétással Brassóba akart visszahúzódni. Az esetleges incidensek kiiktatására kerülő utat választottak. Az esemény, gondolom, azért bontakozhatott ki Monyasd térségében, mert a német katonai alakulat el akart kerülni minden nagyobb alcsíki települést. Alcsíkon Szentgyörgy irányába vonultak délre. Itt azonban a csíki fegyveresek és a magyar hajdúk elálltak az útjukat. Cserei Mihály szerint a csíkiak Sándor Jánossal, Tamás Deákkal és Horváth Györggyel az élen a somlyói kolostorban tartott gyűlésen határozták el, hogy a németeket megölik. A csíkiak és a magyar hajdúk, látva, hogy a németek hatékony tűzfegyverekkel vannak ellátva, cselhez folyamodtak. Felszólították a németeket, hogy tegyék le a fegyvert, és szavukat adták, ha így cselekednek, szabad elvonulást biztosítanak nekik. „Amazok nyavalyásak - folytatja Cserei - elhivén, a fegyvert lerakák, s mindjárt reájok rohanván egy lábig ott vágák le őket, melyet a pogány török sem cselekedte volna, még az asszonyokat és német gyermekeket is felkoncolták. Ám meg is fizeté az egész Csík azután, s fizeti naponként."

4 így adta elő a történetíró, Csíkrákos szülöttje ezt a drámai felvonást. O a mészárlás miatt Sándor János csíki alkapitányt, Tamás Deák alkirálybírót és Horváth Györgyöt vádolja. Endes Miklós viszont olyan tanúkat idéz, akik bizonyították, miszerint Sándor János meg akarta akadályozni a szentgyörgyi mészárlást, de késve érkezett a helyszínre. O már korábban javasolta a német hadnagynak, hogy meneküljön Moldvába. Endes inkább a magyar hajdúk ro2 Csíki Székely Múzeum. (CSSZM) Régikönyv-gyűjtemény. 10. sz. Alcsíki protokollum. 16451688. 66-73. Csupán 1645 végén és 1646 elején Alcsíkon kb. másfélszázán választották a monyasdi Boné Pétert prókátoruknak. 5 Csíkszeredai Levéltár. (A továbbiakban CsLt) 29/27/1631-1648/25., 39-43. (Boné P.) Kitűnik, hogy már 1631-től prókátorként Alcsík-szerte ismert volt. CsLt. Anyakönyvek. 47/111/1696/181. Csíkszentgyörgyi anyakönyv. 4 Cserei Mihály: Erdély históriája. Budapest, 1983. 338-340., 366-367., 394-397.