Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Három csíki falutörvény (Szőcs János muzeológus)

Azonban majdnem minden itteni falu esetében jelzi, hogy legelője, erdeje bőven van. Az 1717-es adatunk felvillantja a kétfordulós, ugarhagyásos gazdálkodás létét, amikor azt olvassuk, hogy „Tusnádon a kenderes kertet Szent Mihály nap előtt felszabadították", legeltetésre szabaddá tették." Borbély Andrást, tusnádi borbélymestert, sebészt (kirurgust) forrásunk, névtelenül, 1703-ban említi először. Egy 173 l-es, a leányával folytatott perben azt vallotta, hogy „vagyonát maga indusztriájával, kardjával, borbélymesterségével szerezte". Ez a Borbély András 1739-ben 400 forintos alapítványt tett a csíksomlyói gimnázium szemináriuma javára, amellyel árva gyermekek továbbtanulását óhajtotta támogatni.

26 1740-174l-ben, szól a későbbi tudósítás, a gyimesi harmincados, Betegh Ferenc az ottani vámhivataltól gabonaszűke miatt Tusnádra moldvai törökbúzát szállíttatott. A török Portától függő Moldvának a búzafölösleget Konstantinápolyba kellett szállítania, ellenben a kukoricával szabadon kereskedhetett.

27 A madéfalvi veszedelem (1764) után 143 tusnádi férfit soroztak be a gyalogkatonák, 10-et a huszárok közé. Túri István földesúr az ottani Barta Gábor határőrkatona családját több évtizeden át perelte, mert a família tagjai 1764 előtt a Túriak jobbágyai voltak, lehettek.

28 Eddigi ismereteink szerint 1800-180 l-ben túllépve az addig mutatkozó helyi konzervatív magatartáson,Tusnád elsőnek honosította meg a pityókatermesztést.

29 1822-ben a szeptemberi tűzvész 155 gyalog-, 15 huszár- és 30 jobbágycsalád házát, gazdaságát érintette. Ezt követően 40 „égett" család (38 katona- és 2 jobbágyfamília) alapította Újtusnádot.

50 Az 1750-es adóügyi összeírást táblázatban közöljük.

31 Ha az 1703-as összeírásban könnyen felfedezhető hibákat, pontatlanságot észleltünk, akkor az 1750es adatairól azt kell mondanunk, hogy még szembeszökőbbek a benne fellelhető valótlanságok. Biztosra vehető, hogy a szántóföldnek csak körülbelül a felét tüntették fel. Akkora szénaterméssel annyi háziállatot kiteleltetni, ahányat a statisztika feltüntetett, nyilvánvaló lehetetlenség. 25 CsLt. 29/3/1717/150. Alcsík iratai. 26 Bandi Vazul: A Csíksomlyói Római Katholikus Főgymnásium Értesítője az 1895-96. tanévről. Csíkszereda, 1896. 350-351. (Borbély-alapítvány) 27 CsLt. 27/28/1768/32-33. (Betegh Ferenc, gyimesi harmincados, tusnádi volt.); Istoria Romániei. III. Bucuresti, 1964. 666., 667. 28 Endes M.: i. m. 211. Szádeczky Lajos: A székely határőrség szervezése 1762-64-ben. Budapest, 1908. 818.; CsLt. 29/5/1812/110. 29 CsLt. 27/LXXXIII-LXXXIV/4961/1805. 30 Benkő K.: i. m. 115.; Csíkszentgyörgyi plébánia 1822-es iratai; Csíki Lapok, 1922. VIII. 20. 31 Garda Dezső: Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban. Csíkszereda, 1999. 29., 296.