Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

A csíkszékiek egyetemjárása 1918 előtt (Dr. Szabó Miklós nyug. tudományos főkutató)

miklóson, Gyergyószékben, 1752. január 4-én. 1777. május 24-én lépett az egyházi rendbe. Hazatértéhez 30 frt. segélyt kapott. (Fazakas 2003. 306) 47. Bíró Dániel, erdélyi, Csíkszékből (Biero Dániel Tr. ex Sede Csík). 1781-ben Bécsben jogot tanult. (Szabó-Szögi 1998. 92) 48. Lukács Antal, Gyergyó (Lukáts Anton), 17 évesen a Bécs-Laimgrube hadmérnöki akadémia hallgatója, 1789. szeptember 7-tól. Apja táblai ülnök volt. 1790. szeptember 24-én elhagyta az akadémiát. 1820-ban, Crmanban tisztviselőként dolgozott a hadtápnál. (Szabó-Szögi 1998. 303) 49. Ferentzi József, csíki, Erdélyből (Ferentzi Joseph, Csík, Transylvania), 1798-1801 között Bécsben tanult orvostudományokat. 1771-ben született Csíkmadéfalván. Hazatérve Kolozsváron lett gyakorló orvos, majd a Karolina Országos Kórház igazgatója. 1827-től Erdély főorvosa és a kolozsvári Institutum Medico-Chirurgium igazgatója. Meghalt 1836. augusztus 28-án. (Szabó-Szögi 1998. 166) 50. Cseresnyés András, katolikus erdélyi székely, feltételezhetően Csíkból (Cseresnyés Andreas Siculus ex Transylvania), 1790-94-ben Paviában teológus. 1794-ben tért haza. A következő évtől Kolozsváron káplán, majd Gyulafehérváron tanár. Később nevelő lett Jósika Antalnál. 1800-tól a gyulafehérvári papnevelde tanára, 1803-tól könyvtáros, szentszéki ülnök és közvádló. 1819-től tanulmányi kanonok, 1824-től iskola kanonok. Meghalt 1834. február 18-án, 66 éves korában. (Szabó-Szögi 1998. 131) 51. Jósa János, csíkmindszenti, erdélyi (Jósa Johann de Csíkmindszent Tr.), 1800-ban Bécsben a Pazmaneumban „alumnus". 1780. január 12-én született. Tanulmányait befejezve, 1803. szeptember 2-án káplán lett Marosvásárhelyen, majd plébános, 1806-tól Szentháromságon, 1810-től Borbándon, 1815-től Székelyhodoson, 1841-től pedig Mikházán. Közben szentszéki ülnök, majd kerületi jegyző. Nyugalomba vonulása után Mikházán, majd Hódoson élt. Meghalt 1847. július 4-én. (Szabó-Szögi 1998. 246) 52. Tamási József, Csíksomlyó (Tamási Joseph), 1805-ben iratkozott a Bécsi Egyetemre. 1809-ben IV. éves teológusként hittudorrá avatták. Polgári családból származott. 1782. június 21-én született. 1805-ben szentelték pappá. 1806-ban Kolozsváron lett káplán, 1818-ban hittantanár a gyulafehérvári papneveldében. Később szentszéki ülnök, közvádló, tanulmányi felügyelő. 1816ban újra Bécsben van. Hazatérve, 1822-től iskolai kanonok és papneveidei igazgató. 1824-től teológus kanonok. Ezt követően Gyulafehérváron plébános, 1830-tól főesperes, 1835-től prépost, majd püspöki helyettes és papneveidei főigazgató. Később Pesten hittantanár, 1846-tól nagyprépost és kanonok. Meghalt 1847. február 7-én. (Szabó-Szögi 1998. 461) 53. Roth Ferenc Károly, csíkszeredai (Roth Franz Carl, Csíkszereda), 1812 augusztus 3-án iratkozott be Bécsben a képzőművészeti akadémiára. Apja