Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Bethlen Gábor székely politikája (Demény Lajos akadémikus)

Besztercebányán kelt levelében az aranyosszéki Hidas, Csákó, Örményes, Mo­hács és Dombró falvak jobbágyaival egyetemben ifjú Székely Mózesnek ado­mányozta azokat a szabad székelyeket, akik - kötelezettségük ellenére - a hadjáratban nem vettek részt." Bethlen székely politikájára jellemző az is, hogy sok esetben emelt ki a hű­séges katonai vagy egyéb szolgálatért szabadokat a gyalogpuskások vagy ép­pen a lófők rendjébe. A hasonló, Bethlen Gábor-féle kiváltságlevelek annyira gyakoriak voltak, hogy egyedenkénti felsorolásuk meghaladja a jelen dolgozat kereteit. Érdekes azonban, hogy különösen uralkodásának első éveiben főleg Gyergyó- és Csíkszék jár élen a lófők és gyalogpuskások rendjébe való ki­emelés terén. Adományozott a fejedelem nemesi kiváltságlevelet és vele járó birtokokat, jobbágyokat is. Éppen ezért székely politikájának megítélésében mindig szem előtt kell tartanunk a feudális társadalmi osztályviszonyok kerete­it. Ezeket Bethlen nem lépte és nem is léphette át. Székely politikája a kor megszabta viszonyokat, ha úgy tetszik korlátokat, de mindenképpen valóságo­san ható tényezőket el nem kerülte és nem is állt szándékában elkerülni. Szembehelyezkedése a székely nemesség önző érdekrendszerével a hűbéri rendszer határáig feszült, de határozottan szolgálta az ország önállóságáért ví­vott küzdelemnek az ügyét, mert katonai erejét gyarapította, a védekezés, az ellenállás sikerét volt hivatva szolgálni. Figyelemre méltó a kis székely városok és mezővárosok felkarolása. Beth­len levelei Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Sepsiszent­györgy, Illyefalva, Bárót, Nyárádszereda vagy Székelykeresztúr esetében, illet­ve a székelyföldi céhes kézműiparosság támogatása ennek ellenére tükrözi kü­lön a székely sajátosságokat. Gazdaságpolitikájára jellemző a szász városok egyeduralmi helyzetével szembehelyezett kézműipar- és kereskedelempártolás az egész országban. A szász városok féltve őrzött egyeduralmától magát füg­getleníteni akaró fejedelemnek nem is volt választása, ha a kiváltságokkal kö­rülbástyázott szász városokat céljai megvalósítására rá akarta venni, vagy egyenesen kényszeríteni. Erősíteni a versenytársat, ha kell, cseh-morva kéz­műiparosok betelepítésével is, ez már nem csak egysíkú és egyértelműen szászellenes politika. Ezt az egész ország gazdasági erőforrásainak gyarapítása egyenesen megkövetelte, ami elől Bethlen, a minden bevételt takarékosan számba vevő gazda, ki nem térhetett. Ha azt tennénk vizsgálódásaink tárgyává, hogy eredményekben mennyire volt hatékony Bethlen művelődéspolitikája a Székelyföldön, e téren is az álta­lánosan ismert jellemző vonások domborodnak ki. Észlelünk mégis némi egye­diséget, azt például, hogy az ő idejében ugrásszerűen emelkedett a székely vi­lági értelmiség száma, bekapcsolódása az országos ügyek intézésébe a fejede­54 SzOkl. IV. 204.

Next

/
Thumbnails
Contents