Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Bethlen Gábor székely politikája (Demény Lajos akadémikus)

ember az maga saját nemes ülésére szállított és telepített, kiknek connumerálások az vármegye connumeratiója szerint légyen."

45 Az országgyűlés után Bethlen kemény kézzel látott hozzá a határozat végrehajtásához. Noha a biztosok által elvégzett connumeratio vagy összeírás nem maradt ránk, a fejedelmi commissariusok tevékenységéről gyakran vallanak a források, velük többször találkozunk a peres ügyek kapcsán végzett tanúkihallgatásokban. Attól, hogy ők kit milyen rendbe soroltak és vettek fel, nagyon sok függött. Az országgyűlési határozat szellemében külön tartották számon az ősjobbágyokat és a nemesek szegődött szolgáit. Ezek mentesek voltak az adófizetéstől. Minden figyelmük a többi rendű és rangú jobágyrétegekre összpontosult. Ezeket tüzetesen fel kellett kutatniuk és a megadóztatás céljából jegyzékbe felvenniük. A későbbiek folyamán az általuk elkészített összeírás mérvadó és perdöntő lett egyik vagy másik székely család jogi helyzetének megítélésében, annak eldöntésében, hogy melyik rendhez tatozott. A commissariusok összeállította lajstrom törvényes alap volt arra, hogy történetesen a veres darabontok közé felvett személy a rendjének kijáró jusst követelje, és elnyerje a faluközösség keretében. Bizonyítja ezt a következő eset. 1624-ben az udvarhelyszéki Ocfalván lakó Gáspár Jakab veres darabont törvénybe hívta Biró János falusbírót, és jussát követelte a nyílföldek felosztásánál, mert - mint előadta - a bírák előtt „az commissarius urak engemet is urunk eő felsége zamara zazlo ala assignaltak, more aliorum (= másokhoz hasonlóan), en annak előtte jobbagi állapotban voltam s nilam nem volt, most immár megh keuanom úgymint egy veres drabant az my illett mint en rendemet. Ennek előtte megh kertem volt s nem attak meg, s azért kellett citálnom az Inctusokat (= megidéznem az alpereseket), mert en urunknak eő felségének szolgálok mint en rendemen ualo veres drabant, mostan is odafel voltam az eő felsége hadában."

44 Ugyancsak 1624-ben az udvarhelyszéki Bikafalván lakó Birtalan András perbe hívta Bögözi András miklósfalvi nemest, mert bikafalvi örökségét elfoglalta. „Propositom szerint - adja elő követelésének okát - mint hogy az commissariusok immár engemet is az Urunk eő felsége szazlaia ala assignal-tak (= írtak), arról kel énnekem is szolgálnom, az atiamtul marat házrul, eöreöksegreől, mert énnekem az kivül nincz sohult semmi eöreöksegem."

45 Az 1624. évi udvarhelyszéki peres ügyek jegyzőkönyveiben feljegyeztek olyan esetet is, amikor a széki kapitány „az commissarius urak hagiasabul" foglalt le nyílföldet.

46 A kecseti Albert János és a szentmihályi Tarcsafalvi Albert közötti per fo45 Uo. 114. 44 Kolozsvári Állami Levéltár. Udvarhelyszék. Protocollumok az 1624. évre, 12. lap. 45 Uo. 41. lap. 46 Uo. 31. lap.