Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)
A csíkszenttamási Csonkatorony 2002. évi régészeti kutatása (Botár István régész - Tóth Boglárka régész)
Az építkezés utolsó szakaszában építhették a templom nyugati falához a négyszintes, saroktámpilléres, csúcsíves harangablakokkal ellátott tornyot, melyet a század vége előtt befejeztek, amint erre 1495-ös évszámmal ellátott, Brassóban öntött harangja utal. 2 ' Szintén a középkor folyamán épülhetett a cintermet övező várfal is, mely a Domus História adatai szerint közel 8 m magas volt, méltó társa a szomszédos karcfalvi erődítménynek. A nagyjából kör alakú védőfal 40 m átmérőjű volt, a templom ennek északi felében helyezkedett el. A XVIII. század elejére a templom állapota megromlott: Szebelébi Bertalan végrendeletében már „az csíki szegény romlott templomok" között említi. 22 1731-ben, egyházlátogatáskor már egyértelműen elhagyottként jellemzik, bár felszerelésének egy részét még helyben találták, kerítőfala romos volt. 25 A Domus História szerint a templom 1760-ban még állt, a torony sisakja még jó állapotban volt, akárcsak a két harang. Az épületben még két oltár állt, és a szentségtartófülke mellett a felszerelés egy részét is itt őrizték. Orgonája, kriptája nem volt. Évente ekkoriban csak négy alkalommal tartottak misét benne: Szent Tamás ünnepén, illetve karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor. A falakon a régi falképeket régiségük miatt már nem ismerték fel. Még itt állt a középkori Mária-szobor. (11. kép) A cinteremfal néhol még négy ölnyi magasan állt, azaz majdnem 8 m magas volt (!), és ekkor még belsejét temetőként használták. 24 Az elhagyott templomot az új templom emelésekor, 1776-ban a torony kivételével lebontották, és köveit beépítették. 25 A templom felhagyásának okát 21 Orbán Balázs: i. m. 88-89.; Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Budapest-Kolozsvár, 2003. 251. 22 Savai János: i. m. I. 108. 25 Erdélyi római katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvek és okmányok. I. Közzéteszi Kovács András, Kovács Zsolt. Kolozsvár, 2002. 125-126.: „Templom ex lapidibus erectum, in titulum Sanctae Thomae Apostoli, sed ferme desolatum... Coemeterium lapideum ruinatum. Altaria 2, maius est usuale cum portatlili in quo tarnen rare celebratur ab distanciam loci... Portatile 1, quod secum admodum reverendus dominus plebanus loci abstulit pro itinere. In tabernaculo nihil servatur... Turris lapidea tegulistecta: 2 campanae, de quarum consecratione nihil constat, maior circiter 4 centenariorum. " 24 Domus História: „...Habet turrim lapideam satisfactam tegulis tectam, on qua campanae duae... aras habet duas... orgánum nullum... Imagines in Ecclesia antiquis... visuntur... sed quae earum designét difficile est divinare propter antiquitatem... Coemeterium circumdat ecclesiam totam cintumquae muno altitudini circiter cubitorum 4. et in eo soli catholici Romani Ritus sepuliuntur. Crypta nulla... In ara eidem statua B. Mariae V. lignea sat alta et robusta coloribus rubi artificio colorata. Templum hoc angustus est et minoris capacitatis quam Capeila Visitationis B. Mariae Virginis praememorata..." (ez utóbbi az Abaffy-kápolna) 25 Benkő Károly: Csík, Gyergyó és Kászon. Leírások. Kolozsvár, 1853. 43-44.; Lestyán Ferenc: Megszentelt kövek. Gyulafehérvár, 2000. 1/262.
