Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

A csíkszenttamási Csonkatorony 2002. évi régészeti kutatása (Botár István régész - Tóth Boglárka régész)

te és anyagi támogatása tette lehetővé a nagy gótikus szentély megépítését, amint erre a udvarhely- és háromszéki adatok is utalnak.

8 Csíkban a XVII. századtól vannak adataink arról - Csíkkozmás és Csíkszentgyörgy esetében -, hogy a: „nagy oltár előtt valló helyek (statusok) és apróbb székek senkinek nem örököse a kőpárkányig, hanem rendeltetett a főrendeknek, és azon kívül a megyebeli becsületes embereknek, megyebíráknak, és vendégeknek, hogy ott álljanak".

9 E gyakorlatot valószínűsíthetjük a csíkszenttamási templom esetében is. Csupán későbbi, közvetett adatunk van arról, hogy a falu legnagyobb birtokosa szorosan kötődött a templomhoz. A XVIII. századtól vannak adataink arról, hogy a miséket nem a plébániatemplomban, hanem a faluban, az Abaffykúria kápolnájában tartották, melynek kriptája az Abaffyak temetkezési helyéül szolgált. A kúria (és a kápolna) romjait 1907-ben az akkori plébános kutatta, és sok követ elhordatott, majd a kriptát visszatöltötték. A mára szintén elpusztult Abaffy-kúria eredetileg a Lázárok szenttamási kúriája lehetett, ti. Lázár Farkas lánya, Judit Damokos István felesége volt, és az ő unokáját, Damokos Erzsébetet vette el Abaffy János, aki révén megtelepedtek Szenttamáson az Abaffyak.'

0 Visszatérve a középkori templomhoz, 1591-ből maradt adat arra, hogy a plébániának nem volt papja, majd 1669-ben emiatt közös papja volt a szomszédos Csíkszentdomokossal." Valószínűleg erre vezethető vissza az a hagyomány, mely a két falu és két templom között szorosabb összefüggést keres.

12 A 2002. évi ásatás ismertetése A saroktámpilléres toronynak ma csak két fala áll, a nyugati és északi. A másik két oldalfal alját a bontáskor elhordták, így csupán levegőbe nyúló felső részük áll a felerészben leomlott csúcsíves harangablakok csonkjaival, illetve a déli oldalon egy délre néző lőrés nyomával. A megmaradt keleti falrészen jól Lázár István oltármegrendelése Lengyel Pétertől 1670-ben. In Művelődéstörténeti tanulmányok. I. Bukarest, 1977. 41-43., 141-142. 8 Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest, 1981. 37-42.; Tüdős S. Kinga: Háromszéki templomvárak. Marosvásárhely, 2002. 55-58. 9 Veszély Károly: Erdélyi egyháztörténelmi adatok I-II. Kolozsvár, 1860. 1/19., 27.; Savai János: A székelyföldi plébániák levéltára. Szeged, 1997. 1/28., 59. 10 Endes Miklós: Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1938. 108., 126., 133. " Veszély Károly: í. m. 279., 306. 12 Orbán Balázs: A székelyföld leírása. II. Csík-szék. Pest, 1869. 88.