Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

A csíkszenttamási Csonkatorony 2002. évi régészeti kutatása (Botár István régész - Tóth Boglárka régész)

Csíkszenttamás és temploma a középkorban Csíkszenttamás és a középkori templom első okleveles említése a XIV. századból ismert, 1332 és 1334 között a pápai tizedjegyzékben háromszor említik Lőrinc szenttamási plébánost.

2 Hosszabb szünet után 1406-ban említik „procuratorem Michaelem Biro de Szent Tamas"-t, illetve ugyanekkor Lázár Bernátot jenőfalvi peres ügyek kapcsán, anélkül azonban, hogy kiderülne, birtokoltak-e már ekkor a Lázárok Szenttamáson. 1456-ban a Becz család kiváltságlevelében szerepel egy bizonyos Szilveszter és fia, a Lázár de Chijkijzenthamas nemesi címeradományozás kapcsán. A Lázár család szenttamási kötődéséről a kászoniak függetlenedési küzdelmeit ismertető XVI. század közepi, de XV. századi eseményeket taglaló emlékirat emlékezik meg. 1549-ben Szentannai Lázár János végrendeletéből egyértelműen kiderül, hogy a család egyik jelentősebb birtoka a mai Csíkszenttamás volt: „...nekiek hagyom... Szent Tamást is..."' Zent thamas 1567-ben a 25 dénáros adólistán 34 adóegységgel szerepel, 1569-ben öt lófőt írtak össze benne.

4 A Lázár család a XVII. század elején még itt élt, Lázár Farkas de Zent Thamas Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemtől 1597-ben kapta meg Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek királybíróságát.

5 Nem sokkal ezt követően 1599ben megölték, majd fia, János 1622-ben történő halálával a Lázároknak ez az ága kihalt.

6 A csíkszenttamási templom sorsa minden bizonnyal szorosan kapcsolódik a Lázárok ittlétéhez, a gyakran királybíróságot viselő, kiterjedt kapcsolatokkal, birtokokkal rendelkező család a plébánia legfontosabb patrónusa lehetett, ám Csíkszenttamás esetében jelen ismereteink szerint ennek a forrásokban nem maradt nyoma.

7 Feltehetően a család előkelőinek reprezentációs igénye sürget2 Monumenta Vaticana História Regni Hungariac Illustrantia. series I. Tomus I. Budapest, 1887. 112., 116., 132. A tizedszedők útvonalának azonosításához lásd Botár István: Csík korai templomairól. Székelyföld, V. évf. 11. szám, 119-149. 5 Székely Oklevéltár. I—VIII. Szerk.: Szabó Károly - Szádeczky Kardoss Lajos - Barabás Samu. Budapest-Kolozsvár, 1872-1934. 1/101., 1/170., 1/297-301., 11/84., 11/270. (A továbbiakban SzOkl.) 4 SzOkl. 11/221., H/270. 5 SzOkl. IV/130-131. Birtokszerző tevékenységéhez lásd SzOkl. V/104-105., 109-110.. 141144., 154-155. 6 Lázár Jánost 1614-ben még Szenttamáson írták össze Feo emberként. Székely Oklevéltár. Új sorozat. IV. Közzéteszi Demény Lajos. Kolozsvár, 1998. IV. 534. (A továbbiakban SzOkl. Ú. s.) Lásd még Nagy Iván: Magyarország családai. Pest, 1860. VII/49-71. 7 A Lázár család szerepére Benkő Elek hívta fel figyelmünket, segítségét, tanácsait ezúton is megköszönjük. A Lázárok templompártoló tetteiről a csíksomlyói ferences kolostor, a delnei templom és a szárhegyi templom esetében maradt fenn adat. Lásd Kelemen Lajos: Szárhegyi