Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

XVII-XVIII. századi kályhacsempék a csíkszeredai Mikó-várkastélyból (Kémenes Mónika művészettörténész)

ornamentikájuk rekonstruálását. A két típust egyazon kályhatest felépítésében is használhatják, mint az észak-magyarországi Füzér várának 1623 után épült kályhájánál/

2 vagy a gyergyószárhegyi ferences kolostor XVII. század végi kályhájában.13 A nagyrészt mázatlan csíki töredékeket további darabok előkerüléséig tágabban a XVII. századra helyezhetjük, anélkül azonban, hogy eldönthetnénk, hogy a belőlük épült kályhák az 1661-ben lerombolt rezidencia kevésbé jelentős helyiségeiben állhattak, vagy a század második felében, a lakhatóság minimális feltételeit biztosító fűtőberendezések javításakor, esetleg újak emelésekor kerültek a várkastélyba. A meglehetősen általános formájú, gazdagon tagolt, mélyített kerettel ellátott tükrös csempe mázatlan töredékét (2. tábla 3.) az előbbi darabok anyagára hasonlító, barnásvörös színű pasztája miatt soroljuk ide, annak ellenére, hogy tordai analógiája a XVI. századra keltezett.

44 A tengelyszimmetrikusan szerkeszett, ívelő indákra fonódó, növényi ornamentikával díszített töredéket (8. tábla 2.) rekonstruálhatósága hiányában csak tágabban helyezzük a XVII-XVIII. századra. A habán motívumkincs helyi másolataival párhuzamosan tapasztalható provincializálódás termékeinek tekinthetők a fél- és negyedköríves mezőket kitöltő növényi ornamentikával díszített töredékek (9. tábla), melyeket a csíksomlyói fazekastermékek alapján a XVIII. század elejére keltezhetünk.

45 Szintén a XVIII. század elején, Stephan Steinville császári generális építkezései után kerülhetett sor annak a barokk kályhának az elhelyezésére, melyből egy íves profilú, kartusra emlékeztető keretrészlettel díszített, többszínű ónmázas töredék (10. tábla 1.) származik. A töredék értelmezéséhez a gyergyószárhegyi ferences kolostorból származó további mázatlan és zöld ólommázas darabok (10. tábla 2-4.) segítenek hozzá.

46 Ezek szerint egy növényi ornamentikával kísért kartusos keretben elhelyezett királyábrázolás rekonstruálható. Az íves keresztmetszetű kályhatest szerkezetének rekonstrukciójához nem áll rendelkezésünkre további adat. A XVIII. század folyamán a fűtőberendezéseken végzett további javításokról tanúskodnak az 176?-es feliratos kályhacsempe töredékei (8. tábla 1.). A közepén csillaggal díszített zöldmázas kályhacsempék az épületegyüttes XVIII-XIX. századi fűtőberendezéseinek alkotóelemei (11. tábla). A habán motívumkincs késői továbbélését mutató, növényi ornamentikával kitöltött orsós mezőkkel tagolt kályhacsempék (12. tábla) gyakran fordulnak elő a szé42 Simon Zoltán: A fűzéri vár a 16-17. században. Miskolc, 2000. 177. 43 A gyergyószárhegyi ferences kolostortemplomnál 2001-ben, régészeti felügyelet során előkerült leletanyagban. 44 Marcu Istrate, Dana: /'. m. Pl. 143/5. 45 Farkas Irén kutatásai. 46 Székelyudvarhelyi Flaáz Rezső Múzeum, leltárszám nélkül.