Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Nagy Imre tanársága, a kényszeresztendők és rehabilitálása (Szabó András muzeológus)

Tanársága végét jelző levelét 1950. július 6-án írta Zsuzsáéknak. „Az évzáró ma lesz. Még nem tudom merre, hová, és mit csinálok. (...) Nekem még egynéhány évem van (az sem biztos). Ez alatt szeretném összegezni és összevonni minden eszközzel azt, amit a nép már a ballada stílusban kifejezett. Ehhez kéne egy kis nyugalom - vajon megkapom-e? Tudjátok, még a tyúknak is kell huszonhárom nap, amíg kikotolja a csirkét. (...) Az én utam nem nehéz megállítani és felismerni. Ezt a konjunktúra sem szerette. Néha, ha igaz jött az ajkadról - a fejed törött be. Ilyen perpatvar lesz az utam. (...)" Eltávolítását többen kulákságával magyarázzák, tudniillik azzal, hogy őt is abba a kategóriába sorolták, bár birtokaitól időben 'megszabadult'. De talán hibázott is Nagy Imre akkor, amikor nem várta meg az előzőleg bejelentett 'látogató' érkezését. Ezt így mondta hangszalagra: „Egy alkalommal a Kultuszminisztériumból, ahová akkor egy szovjet miniszteri helyettes látogatott le, illetőleg hívták meg, értesítettek engemet, hogy legyek otthon délután kettőkor, mert ez a miniszterhelyettes meg akar látogatni, és meg akarja nézni a dolgaimot. Délután kettő után öt perc, tíz perc, nem jött senki - negyedóra múlva elmentem ebédelni. Amikor visszajöttem - négy órakor -, a házigazdám megijedve mondja el, hogy itt volt a rendőrség, vagy három nagy autóval. Körüljárták az egész lakást, és Imre bácsit keresték. Mi is elbújtunk, mert nem tudtuk, hogy mi van. Mikor elmeséli, hogy miket látott, én már tudtam, hogy miről van szó. Másnap reggel kapok egy cédulát az intézettől, hogy további tanításomot nem veszik igénybe.

22 Hát, kicsit kellemetlen volt, mert nem volt egy büdös vas sem a zsebemben. Másnap kellett volna a fizetést megkapnom. Hát, isten veled - gondoltam - iskola."

21 Tanársága rövid volt, de kolozsvári léte változást hozott életmódjában, valamelyest városiasodott. Dr. Csedő János néhai csíkszeredai jogász mesélte, hogy „Valahányszor Kolozsvárról hazajött Zsögödre, két napig félgróf volt, azután visszavedlett paraszttá."

2

' Vázlatfüzeteiben tanársága idejéből különböző bejegyzések olvashatók. Részben saját dolgainak, feladatainak, tanítási módszerének a rögzítése végett, részben értekezletek alkalmával készült vegyes jegyzetek; vagy azért, mert éppen arról esett szó, vagy azért, mert unta magát, s pillanatnyi gondolatait vetette papírra. De van közöttük el nem küldött levél, filozofikus gondolatrögzítés is. Jól jellemzik egy korabeli intellektüel, egy tanár problémáit. 22 Sajnos, nem tartotta meg. 23 Hangfelvétel, CSSZM. 24 VA 9. CSSZM.