Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Nagy Imre tanársága, a kényszeresztendők és rehabilitálása (Szabó András muzeológus)

„Akkortájban üresedett meg a csíkszeredai gimnáziumban a rajztanári állás. En azonban az igazgató nagy csodálkozására visszautasítottam. Azt mondta, ő még ilyent nem látott - szegény."' Másodszorra pedig, a második világháború vége előtt beindult, a háború után pedig bekövetkezett erdélyi politikai helyzet változása nyomán, a magyarság képviselőinek a rábeszélése késztette arra, hogy 56 évesen tanári állást vállaljon a Kolozsváron újonnan alakult Magyar Művészeti Intézetben. Előzményként meg kell említenem, hogy 1944-ben az erdélyi magyarság több közművelődési és politikai szervezetet hozott létre. Közülük számunkra most a Józsa Béla Athenaeum," a Romániai Magyar Népi Szövetség (RMNSZ),

5 valamint az 1947-ben megalakult Romániai Magyar Képzőművészek Szövetsége (RMKSZ) fontos. Az Athenaeumnak és az RMKSZ-nek közvetett, az RMNSZ-nek pedig közvetlen szerepe volt abban, hogy Nagy Imre Kolozsvárra, a Magyar Művészeti Intézetbe kerülhessen tanárnak. Az intézet létrehozását 1945-ben, egyebek mellett, az Athenaeum célfeladataként jelölték ki: „(...) egy rajz- és festőiskola megindítása volt. Szolnay Sándor és az időközben Kolozsvárra költözött Kovács Zoltán vállalta az iskola vezetését. Az alapítás a Józsa Béla Athenaeum képzőművészeti szabadiskolája néven kezdte meg működését, s az említett év júniusától fogadta a növendékeket. (...) A betegeskedő Szolnay feladatait egyre inkább Kovács vette át, aki szervezője, tanára, 'mindenese' lett az iskolának."

6 De ő nemcsak ebben vállalt szerepet, hanem buzdítására az erdélyi magyar képzőművészek - 1947. február 22én Kolozsváron - létrehozták az RMKSZ-t, amelynek elnöke iíj. Kós Károly, alelnöke Szolnay Sándor volt. Tiszavirág életűnek bizonyult, de a szabadiskolával való egyidejű létezése alapot teremtett ahhoz, hogy 1948 őszén a közoktatásügyi miniszter 249. számú rendelete értelmében Kolozsváron önálló (román és) Magyar Művészeti Intézet szülessen. Elkezdődhetett tehát az egyetemi szintű magyar művészképzés. Tanárokat toboroztak... A három fakultással indult intézet rektora Kovács Zoltán festőművész, a román tagozattal is rendelkező képzőművészeti fakultás dékánja Ciupe Aurel, a zenei fakultásé Markos Albert, a színművészetié pedig Poór Lili volt. Ünnepélyes tanévnyitóját a felvételi vizsgák elhúzódása miatt 1949. február 6-án tartották. Ez is tiszavirág életű volt, mert központi határozat alapján hamarosan 'átszervezték', azaz megszüntették, s a lasi-ban is felszámolt képzőművé3 Uo. 4 Az 1898-1943 között élt költő, publicista, antifasiszta harcosról elnevezett közművelődési egyesület. 1944-1948 között működött. 5 Vezető testülete: Kurkó Gyárfás (1947-ig elnök), Czikó Nándor, Bányai László, Dávid Sándor és Csákány Béla ( 1947-ig főtitkár). 6 Murádin Jenő: Erdélyi művészképzés 1919-2000. In Külön világban és külön időben - A 20. századi magyar képzőművészet Magyarország határain kívül. Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága, Budapest, 2001. 117.