Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Társadalmi viszonyulások, adaptív folyamatok Csík vármegyében. 1940-1944 (Oláh Sándor társadalomkutató)

Az adózás, árszabályozás és beszolgáltatás mellett a gazdálkodás szokásrendjébe való, más beavatkozási formákból a nyomásrendszer felszámolására tett kísérleteket és az ipari növények termesztésének szorgalmazását említjük. Csík vármegye alispánja 1941 tavaszán jelentette, hogy a „nyomásos gazdálkodás megszüntetése érdekében a gazdasági felügyelőség javaslata alapján intézkedéseket tettem. Remélhető, hogy a következő gazdasági évig e nemzetgazdaságilag is káros nyomásos gazdálkodás minden községben meg fog szűnni."

39 Az alispán reménye egyelőre nem valósult meg, 1942 őszén „a nyomásos gazdálkodást még fenntartó községekben - Csíkszentsimon, Tusnád, Kászonaltíz, Csíkmenaság, Csíkcsatószeg, Kászonfeltíz, Kászonimpér, Kozmás, Csíkszentgyörgy és Kászonújfalu - a nyomásos gazdálkodás megszüntetésére az előmunkálatok az 1942. XVI. t. c. alapján folyamatban vannak. Az FM erdélyi kirendeltsége ezen községek részére a megszüntetendő ugar területen való takarmánynövény termelésre 24 000 q zabosbükkönyt, 126 q lóheremagot, 122 q lucernamagot és 200 q baltacím vetőmagot fog kiadni oly feltétellel, hogy a gazdák majd a termésből a kapott vetőmag felét visszaszolgáltatják."

40 Ugyanez év decemberében Kolozsváron „EMGE értekezlet foglalkozott az ugarrendszer kérdésével: minden nyomásos gazdálkodást űző községben indítsunk egy erőteljes hírverést a parlag megszüntetésére és ahol ezt elhatározták, egy rövidebb előadássorozat tartásával adjunk útmutatást az új rendszer szerinti gazdálkodáshoz."

41 A Földművelésügyi Minisztérium 259.380/1942. sz. rendelete a nyomásos gazdálkodás megszüntetésére irányuló helyi (községi) eljárások megindításáról rendelkezett. Eszerint kérhette a nyomásos gazdálkodásban érdekelt birtokosoknak a birtokarány szerinti 1/10-ed részét, de kérelem nélkül elrendelhette a miniszter is.

42 Egyes községek vezetése még 1943-ban sem akart lemondani a hagyományos földhasználati formáról: „a mai idők és a mezőgazdaság által meg nem engedhető káros ugargazdálkodás a vármegyében csak Csíkcsatószeg, Csíkszentgyörgy és Kászonaltíz, Feltíz, Impér községek gazdaközönsége által van továbbra is fenntartva. Ezen községek birtokossága által hozott határozatokat a kir. gazdasági felügyelőség megfellebezte" - jelentette Csík megye alispánja.

43 A kormányzat az ipari növények közül a cukorrépa, olajos magvak és textilnövények termesztését támogatta és rendeletileg is szabályozta. Ezek terCsíkvármegye Hivatalos Lapja, 1941. 21. 224. Csíkvármegye Hivatalos Lapja, 1942. november 26. 41. Erdélyi Gazda, 1943. január 1.21. Budapesti Közlöny, 1943. január 21. Csíkvármegye Hivatalos Lapja, 1943. 14. 86.