Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Társadalmi viszonyulások, adaptív folyamatok Csík vármegyében. 1940-1944 (Oláh Sándor társadalomkutató)

1943 novemberében a Csíki Néplap cikkének felhívó címe továbbra is azt hirdette, hogy „dühöng az áruzsora. Szédületes méreteket ölt a vármegyénkben lábrakapott áruzsora... székely atyánkfiai óráról órára viszik fel az árakat s már azt sem tudják, hogy milyen árakat kérjenek, amikkel szörnyen elvadult kapzsiságukat kielégíthetik. "

21 1944 telén és tavaszán a csíkszeredai törvényszék „újra árdrágítók felett ítélkezett": „A csíkszeredai törvényszék több árdrágítás ügyében hozott ítéletet: kik áruikat a megengedett árnál magasabb összegekért hozták forgalomba... Egy csíkszentimrei asszony azért került a törvény elé, mert süldőjét a hivatalos ár négyszeresén adta el... Egy „kászoni asszonyt ugyanekkor - mert sertését a hivatalos áron felül adta el - 500 pengő pénzbüntetésre ítélt" a törvényszék.

22 A törvényszéki büntetésekről szóló híradásokból arra következtettünk, hogy a mezőgazdasági termények szabadpiaci ára általában a hatósági ár kétháromszorosa volt. A megyei lapokban gyakoriak ebben az időben az egyoldalúan csak a paraszti „kapzsiságot" látó-ostorozó hírlapi cikkek. Ezekben az írásokban általában a szűkölködő hivatalnoki-értelmiségi réteg hallatta hangját. A hadigazdálkodás igényelte fokozott elvonás és a romló életkörülmények hatására növekedtek a társadalmi csoportok közötti feszültségek. Az állam beavatkozása a mezőgazdasági termelés rendjébe évről évre fokozódott. A gabonakészletek megcsappantak, „a gyenge mezőgazdasági évek (1940-41) az ellátatlan erdélyi területek gabonaellátása és a délvidéki, valamint a Szovjetoroszország ellen elkerülhetetlenül szükségessé vált mozgósítás következtében"

23 megnövekedett a fogyasztás. 1941-ben „előbb az 50 holdon felüli gazdaságokat számoltatták el a termésről, majd később az 50 holdon aluli gazdaságok termését és készletét is számba vették" és a feleslegek beszolgáltatására kötelezték a gazdákat.

24 A hadigazdálkodás „kötött gazdálkodási kényszert" jelentett. A gabonacséplés számbavételéről, a gabona őrléséről, valamint a lisztforgalom szabályozásáról szóló 1942-es gabonarendelet bevezette a kenyérgabonajegy rendszerét. A cséplési ellenőrök állapították meg a beszolgáltatandó gabonamennyiséget: „ez úgy történik, hogy az ellenőr a terméseredményből levonja a háztartás és a gazdaság szükségletére szolgáló gabonamennyiséget. A többi gabonát be kell szolgáltatni."

25 A Közellátási Minisztérium 1943. január 24-én kiadott beszolgáltatási rendelete (100.800/1943.) értelmében a gazdálkodó szántóterülete „kataszteri 21 Csíki Néplap, 1943. november 24. 22 Csíki Néplap, 1944. május 31. 23 Csíki Néplap, 1942. július 8. 24 Uo. 25 Csíki Néplap, 1942. június 24.