Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Társadalmi viszonyulások, adaptív folyamatok Csík vármegyében. 1940-1944 (Oláh Sándor társadalomkutató)

vül hagyva a helyi piacokon érvényes szabad árakon próbálták terményeiket értékesíteni, törvények ellen vétő, „árdrágító" bűnösöknek, ügyfeleik pedig bűnrészeseknek minősültek. 1941 őszén az életbe léptetett központi árellenőrzésekről és a falvak gazdáinak árszabályozásokhoz való viszonyulásáról a Csíki Lapok az alábbiakat írta: „hónapokkal ezelőtt a hatóságok megállapították a tej árát 25 fillérben literenként. A tejesek megmozdultak, nem adták a tejet 30 filléren alól... Vagy ott van a tűzifa ügye. Itt a fa hazájában máról holnapra kifogyott a tűzifa. Jobban mondva akadt fa, de csak akkor, ha megfizették. Egy öl fáért már 70-75 pengőket kértek, ami az előbbi árakhoz viszonyítva közel száz százalékos áremelést jelent rövid idő alatt. Nem folytatjuk. Hangoztatjuk azonban, hogy éppen a legalkalmasabb pillanatban jelent meg az ország közélelmezési miniszterének rendelkezése, amely drákói szigorral letöri és kiirtja az árdrágítás hiénáit... Az ország területén a legszigorúbb árellenőrzés október 27-én lépett életbe. Ebben a pillanatban minden városban, községben megjelentek a napi árak kifüggesztett jegyzékei. És aki ez ellen vétkezik, azt a közös magyar ügy érdekében olyan szigorral büntetik, ami elrettentő példaként hat."'

8 Sem az elrettentő példák, sem a sajtóban hirdetett „drágaság elleni egészséges közszellem kialakításának" igyekezete nem tudta megfékezni a szabad piaci árak emelkedését. 1941 decemberében a Csíki Lapok cikkírója szerint a „csíkszeredai törvényszék bírája egy nap alatt nyolc büntető ítéletet hozott árdrágítás miatt... Kérjük a közönséget, vegye komolyan a háborús időknek az árakra vonatkozó rendelkezéseit... Karácsony van, neveket nem közlünk, de ismét figyelmeztetünk mindenkit, hogy az árdrágítás ezekben az időkben a hazaárulással egyforma bún."'

9 Az árdrágítási esetek a következő hónapokban is, „daczára a példás büntetéseknek, csökkenés nélkül foglalkoztatják a bíróságokat". Fél év múlva a Csík megyei alispáni jelentés megállapította, hogy az utóbbi hónapokban „az árdrágítási bűncselekmények száma növekedett".

20 A Csíki Lapok 1942. december 6-i száma 14 személy ellen hozott árdrágítási ítéletet ismertetett: legtöbben burgonyát adtak el hatósági áron felül, de volt aki házilag főzött szappan, fél disznó, sajt, tehéntej hivatalos áron felüli eladásáért vagy a rozskészlete eltitkolásáért került fogházba, vagy fizetett pénzbüntetést. E büntetési formák mellett a hatóságok a helyi társadalmi nyilvánosság szankcionáló erejét is próbálták igénybe venni: gyakran kötelező volt a büntetetteknek az „ítélet kiragasztása a községben", a „községbeni kiplakátolás". 18 Csíki Lapok, 1941. november 2. 19 Csíki Lapok, 1941. december 21. 20 Csíki Lapok, 1942. május 10.