Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)
Társadalmi viszonyulások, adaptív folyamatok Csík vármegyében. 1940-1944 (Oláh Sándor társadalomkutató)
A korszak társadalmi folyamatainak elemzésénél nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a korabeli valóság társadalmi, gazdasági viszonyainak komplexitását, társadalmi csoportok helyzetét, életviszonyait, a csoportközi kapcsolatokat a hatalmi írástermelés meglehetősen fogyatékosan - illetve ideologikus szűrőn keresztül - mutatja meg. A ma forrásként használt iratokat létrehozó intézmények beállítódásaiból, elkötelezettségeiből következik, hogy ezek az iratok igen keveset árulnak el a hatalom nélküli társadalmi csoportok közötti viszonyokról és ezek differenciált viszonyulásáról az új adminisztratív változásokhoz és minden ebből eredő társadalmi, gazdasági, pénzügyi új szabályozáshoz. E fejezetben a hatalomnélküliek viszonyulásformáiról szóló híradásokból próbálunk következtetni a társadalmi alapzat, a mezőgazdasági termelők és kisiparosok, hivatalnokok, értelmiségiek csoportközi kapcsolataira és az állami akciókkal szembeni viszonyulásaira. A sajtóban és a szakfolyóiratokban sokat emlegetett gazdasági-társadalmi egybehangolás a trianoni és a visszacsatolt területek között nemcsak az elmaradott erdélyi társadalom felemelését célzó kormányzati intézkedéseket jelentette, 3 hanem az állami beavatkozás fokozódását is a társadalmi szereplők termelőtevékenységére és a lokális intézmények működésére (pl. a föld és erdőhasználat szokásrendjébe). Alább az állam és a mezőgazdasági termelők, kisiparosok gazdasági-termelési viszonyainak változásaira fordítjuk figyelmünket, előrebocsátva, hogy miként az irattermelés körülményeiből értelemszerűen következik - eddigi kutatásaink során jóval kevesebb olyan forrásra bukkantunk, amelyekből a hatalom nélküli, némaságban maradók tömegének mindennapjaiba bepillanthattunk. Az állam az adózási szabályok változtatásával, a terményárak, munkabérek szabályozásával, a hadigazdálkodás körülményei között terményelvonással, termelési kényszerek bevezetésével avatkozott be a falvak társadalmi életébe. A gazdatársadalom új termelési körülményekhez való viszonyulásának, a korabeli falusi mindennapok hangulatának a legkomplexebb írásos dokumentumai a rendelkezésre álló forrástípusokat tekintve az EMGE székelyföldi kirendeltségek vezetőinek havonta a minisztériumnak készített jelentései. E forrásokból a gazdatársadalom életviszonyainak alakulása több szempontból is rekonstruálható. A visszacsatolás utáni első időszakban a legtöbb panaszt az új adózási szabályok bevezetése okozta. A merev, centralizált állami irányítás nem volt te3 Ezeket a támogatási formákat tárgyaltuk az előbbi fejezetekben, eddig közölt részletek olvashatók: Székelyföld, 2001. 4. és 11. számában és a Tatabányán kiadott Limes, Tudományos Szemle 2001. 3.