Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)
Az 1985. évi „menthetetlennek" nyilvánított csíksomlyói könyvlelet konzerválása és azonosítása (Benedek Éva okl. papírrestaurátor - Muckenhaupt Erzsébet muzeológus)
igyekszik kerülni. A falban, a nedves, nyirkos környezetben a penészes bőr kollagén rostjai megduzzadtak, de az azóta eltelt idő alatt elveszítették többletnedvességüket, és a szerkezeti víz egy részét is. Mindezeket abból következtetjük, hogy a bőrkötések kemények, zsugorodottak, hiányosak, piszkosak. Erősebb, zártabb szerkezetének köszönhetően, szerencsére, a bőr nem annyira sérült, mint a papír. Mégis a szép gótikus vagy reneszánsz díszítésű, vaknyomásos vagy aranyozott bőrkötések mintái, vagy netán a rájuk nyomott évszámok alig látszanak. Fatáblákat valószínűleg már a IV. században használtak a könyvtest védelmére. A könyvkötők az ősnyomtatványok bekötésére korábban fatáblának bükkfát, ritkán tölgyfát használtak. A csíksomlyói könyvek táblái is nagyobbrészt bükkfából készültek. A biológiai károsodás, ha nem is oly nagymértékben, de a fatáblákat sem kerülte el. A penészgombák életműködésükhöz a fából szerves anyagot és vizet használnak fel, elszíneződést okozva a fában levő lignin és a gombák anyagcseretermékei miatt. A mi könyveink fatábláinak rostjaiba visszafordíthatatlan lilásbarnás szín mosódott be. A legfontosabb alakváltozást kiváltó tényező természetesen a faanyag víztartalmának változása. Száraz állapotban a nedves levegőből vízgőzt vesz fel, nedves állapotban - száraz levegőn - nedvességet ad le. A sejtfalak a víz felvételekor megdagadnak, leadáskor zsugorodnak. 7 A feltárt könyvlelet fatáblái a fent említett hőmérsékletváltozáson estek át, ezért deformálódtak, darabokra törtek, mechanikai szilárdságuk csökkent. Szintén a könyvek tartozékai a fémveretek (rézcsatok, kapcsok, csűszógombok stb.). Ezek védő és díszítő célt szolgálnak a könyv életében. A fémtárgyak anyagának pusztulásához fizikai és kémiai folyamatok vezetnek. A fizikai változások során a tárgy deformálódik, a kémiai változások során pedig maga az alapanyag alakul át (vegyületképződés, korrózió). Mindkét folyamat a környezet hatására megy végbe, a nedvesség különösen nagy szerepet játszik a korróziós folyamatokban. 8 Konzerválásra szánt könyveinknél e korrózió sokszor nemcsak a fémen, hanem az alatta levő bőrön vagy fán is jelentkezett. Egy-két könyvön találtunk vasból készült véreteket, amelyek még drasztikusabban viselkednek, mint a sárgarézből készült könyvtartozékok. A vas jelenléte ugyanis katalizátorként gyorsítja a bőr lebomlását, amelynek hatására a bőr a hidrolízisre is érzékenyebbé válik. 7 Ádám Ágnes: Fa kötéstáblák. Károsodásuk, védelmük és restaurálásuk. Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban OSZK) Budapest, 2002. 10. 8 Járó Márta - Peller Tamás - Tóth Zsuzsanna: Fémek (csatok és veretek) a könyvtáblákon. Károsodásuk, tisztításuk és konzerválásuk. Hiányzó csatok pótlása. OSZK, Budapest, 2002. 56-58.