Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Négy Anton Koberger-makulatúra (Muckenhaupt Erzsébet muzeológus)

Hátra van még annak a tisztázása, hogy hogyan és mikor kerültek ezek a könyvek hozzánk. A kötések nürnbergiek, s ez azt bizonyítja, hogy később, akár évtizedekkel vagy évszázadokkal megjelenésük után kerülhettek Erdélybe. Miről vallanak a bejegyzések? Az ősnyomtatványok a csíksomlyói ferences kolostor könyvtárából származnak. Bernardinus de Bustis Marialéja (5. kép) és Cassiodorus zsoltármagyarázata 1664-ben szerepel a rendház összeírásában. Az 1487. évi nürnbergi Biblia nem tartalmaz possessor-bejegyzéseket, lapjain csak széljegyzetek, kommentárok találhatók. Közülük a magyar nyelvűek eléggé későiek, XVI. század végi olvasó kézírása. Csupán Cassiodorus művéről bizonyítható, hogy volt ennél korábbi magyar tulajdonosa. A 16. század első felében a könyv Gergely tordatúri plébános, valamint Káli (?) János olvasmánya. Ezután, 1574-ben ferences kézre került, midőn Kolozsvári Lőrinc

38 testvér Kecseden 50 dénárért vásárolta meg ifjú Pálfí Istvántól. Nicolaus de Lyra Postillájának egyetlen név szerint ismert olvasója Somlyai Miklós testvér, a XVII. századi jeles erdélyi ferencesek egyike.

39 Fráter Miklós életútja viszonylag jól ismert. 1600 körül született Csíksomlyón. 1615-ben lépett be a rendbe, 1626 és 1627 között Szegeden hitszónok. A magyarországi salvatorianus provinciától részben önállósult erdélyi stefanita őrség ügyeinek intézésében egész életútján át tevékenyen részt vett. Háromszor volt Csíksomlyón gvárdián (16291640, 1644-1648, 1659-1661), közben az erdélyi kusztódia vikáriusa, majd definitora. A moldvai missziós területen is működött. 1661. október 21-én ölték meg a Csíkot feldúló tatárok. Könyvszerető, zenei műveltséggel rendelkező ferences volt. A csíksomlyói könyvtárban 18 kötetéről tudunk.

40 Nem kizárt, hogy éppen ő szerezte meg a postillákat a csíki konvent számára. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig. I—II. Budapest, 1923-1924. I. 412., II. 46. 96. 125. 199. Ábel Jenő jegyzetei a csíksomlyói rendház könyvtárában. Kézirat a MTAK-ban. Mss 335/6. 10. Kájoni szerint „sok... dicziretre és örök emlékezetre melto dolgokat cselekedett, igen buzgó és imádságos férfiú volt, akinek áldott az örök emlékezete". Losteiner „feddhetetlen férfiúnak" nevezi és „a legbuzgóbb Miklós" névvel is említi. Elnyerte a „Pater custodiae" megtisztelő címet is. Mint csíksomlyói gvárdián restauráltatta a templomot és a kolostort, készíttetett egy nagy oltárt, amelyet „meg iratot Szebeni Dániel finum képíróval". Brassóban egy kis hordozható orgonát vásárolt, Krakkóból „egy szép Positivumot" hozatott Brassai Erhard orgonistával, majd 1659-ben szintén Brassóban megszerezte a nagy orgonál, amelynek vásárlási körülményeit Kájoni örökítette meg. (Kájoni János: De origine custodiae Sancti Stephani Regis Ungariae in Transylvania noviter erectae Ordinis Minorum Strictions Observantiae, et eius progressu. Csíksomlyó, 1683-1684. f. 67v-68r. Kézirat Csíksomlyói Ferences Kolostor Könyvtára. Jelzete: A V. 10/5257.) Könyvtáráról: Muckenhaupt 42. Életrajzi adatait összefoglalta Benedek Fidél: Fráter Miklós. In Csíksomlyó (Tanulmányok). Sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Sas Péter. Előszó P. Benedek Domokos OFM provinciális. A kísérő-