Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Négy Anton Koberger-makulatúra (Muckenhaupt Erzsébet muzeológus)

lehetett, vagy egy olyan önálló nürnbergi kompaktor, aki nagyon sokat dolgozott Koberger számára és számlájára.

22 Mások szerint a különleges névadó lemezbélyegző („színes lemez") olyan könyvkötőre utal, aki Felső-Ausztriából, esetleg Linzből származik, vagy ott tanult.

25 Mindenesetre, a makulatúralapok szerint a könyvet 1487 után köthette be a nürnbergi mester. 3. A múzeum 6214-es számú kötése nem Koberger-nyomtatványt fed, hanem a Johann Amerbach kiadásában, Bázelben, 1491-ben megjelent Cassiodorus-féle zsoltármagyarázatot (Expositio Psalterii). A fatáblás, vaknyomásos és körülvágott bőrkötést összesen öt bélyegző díszíti (Ltsz. 6214).

24 (2. kép) Közülük kettő - a virágtöves ruta-inda és a griff - a nürnbergi Ágoston-rendi kolostor műhelyében használt bélyegzőkkel egyezik. A műhely időhatárát Kyriss 1467-1510 közé teszi.

25 További bélyegzői - a gótikus szőlőinda és a rozetta - nem találhatók sem a Kyriss-táblákon, sem a Schwenke-gyűjteményben; ezek feltehetően polgári műhely szerszámai. A valószínűleg ritkán használt díszítőelemek hasonlóaknak látszanak a Franz Staindorffernek

26 Blumenstock Il.-nek

27 nevezett nürnbergi világi műhelyek bélyegzőivel. Az sem kizárt, hogy ezek variánsai, utánmetszései. A restaurálás során a táblák belsejében talált két azonos makulatúralap gyűjteményünkben nyomdatörténeti kuriózumnak számít. Ezek Petrus Lombardus Sententiarum libri IV. című, Nürnbergben, Kobergernél, 1491-ben kiadott művének nyomtatásakor, az Ee

2 levél rektójának téves kilövése folyamán keletkeztek.

28 (4. kép) így leszögezhetem, hogy a kötés 1491 után készült. 4. A Csíki Székely Múzeumban Bernardinus de Bustis Mariáié című prédikációs kötetének 1498. évi strasbourgi, Martin Flachnál megjelent példánya a 6217-es leltári számon kutatható.

29 Kötése nürnbergi polgári műhely terméke. (5. kép) Az egyik táblában Petrus Lombardus Sententiarum libri IV. Pars 1. Nürnberg, Anton Koberger, 1500 hi recto, a másikban ugyanennek a műnek a hs verso lapja volt beragasztva. (3. kép) Kyriss a leggyakoribb és legjellemzőbb bélyegzőről - a rombuszba foglalt címeres sasról - Adlernek nevezte el a világi műhelyt, és 1477-1514 közötti idő22 Rozsondai 1978. 68-69. 25 Schunke-Rabenau 200. 24 GW 6163.; Muckenhaupt II. 35. 25 Kyriss 19., Tafel 39/1., 2.; Schunke 248/12.; Rozsondai 1978. 23. ábra; Muckenhaupt II. 35. 26 Kyriss 65., Tafel 133/3. és 133/7. 27 Kyriss 117., Tafel 235/2. és Tafel 235/3. 28 BMC II 433. (Pars 2). A restaurálás során az egyik lapot a könyv végére kötötték be, a másikat azóta az alsó és felső gerincbőrrel együtt a múzeum töredék-gyűjteményében tárolják (T 48/b). 29 GW 5806.; Muckenhaupt II. 33.