Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Négy Anton Koberger-makulatúra (Muckenhaupt Erzsébet muzeológus)

Közülük hatot az 1999-ben megjelent kötetünkben ismertettünk.

7 Gyűjteményünk három kötése Koberger-nyomtatványt fed, a többi könyv bázeli, strasbourgi és hagenaui tipográfiák terméke. A szakirodalomban a Koberger-kötésekről eltérőek a vélemények, s az idők folyamán többször változtak. Vannak kutatók, akik elfogadják a Koberger-kiadói kötések létezését,

8 mások pedig elfogadhatatlannak tartják, hogy a XV. században készültek volna ilyen kötések, és megkérdőjelezik ezek fogalmának a létjogosultságát.

9 Általában elfogadott, hogy a nürnbergi Koberger-féle kiadói kötések létének egyik bizonyítéka, ha ugyanaz a mű több példánya azonos vagy majdnem egyforma kötésben található. Másik bizonyítéka a többkötetes művek esetében a kéthárom könyvkötőnél készült kötések, ugyanis Kobergernek egyszerre több könyvkötő dolgozott. Ezeket lehetett párhuzamosan foglalkoztatni. A nürnbergi műhelyek között gyakori volt a bélyegzőkölcsönzés, vagy ezeket rendszeresen közösen használták, ezért egy-egy kötésen két különböző könyvkötő bélyegzője is látható. A Koberger-kötések harmadik csalhatatlan bizonyítéka a Kobergermakulatúra létezése a kötéstáblában. Ezek a selejtlapok szinte biztos dátumát adják a kötéstábla készítési idejének.

10 Meggyőződésünk, hogy a fenti értelemben van Koberger-kiadói kötés. A makulatúrák segítségével célunk ezt megerősíteni. A restaurálás során a három Koberger-nyomtatvány (Ltsz. 6177, 6578, 6647) és a bázeli, valamint a strasbourgi ősnyomtatványok (Ltsz. 6214, 6217) tábláiból kiemelt Koberger-makulatúralapok jelzik a szerencsés kötéskutatónak, hogy kiadói kötéseket vizsgál. A következőben ismertetett kötések közös jellemzője még az előtáblákon olvasható cím, vagy a mű tartalmára vonatkozó felirat, amely Helwig szerint" ugyancsak arra figyelmeztet, hogy kiadói kötéssel van dolgunk. A rövid szövegeket nem egyes betűbélyegzőkkel állították elő, hanem lemezbe vésték a kéthárom szavas feliratot, és ezt a lemezt préselték a bőrbe. A táblák felosztása 7 Ltsz. 6177, 6183, 6214, 6217, 6647, 6578, 6591, T 92., T 104. Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei. Könyvleletek 1980-1985. Budapest-Kolozsvár, 1999. (A továbbiakban Muckenhaupt.) II. 18., 27., 33., 35., 66., 67. 8 Loubier, Jean: Der moderne Bucheinband für Verlagswerke. In Archiv für Buchbinderei, 1. (1901) 21; Helwig 1938. 83-84. Uö: Handbuch der Einbandkunde. 1-3. Hamburg, 19531955. 1. köt. 58. (A továbbiakban Helwig); Schmidt, Adolf: Verlegereinbände Anton Kobergers zu Nürnberg in der Landesbibliothek zu Darmstadt. In Archiv für Schreib- und Buchwesen, 2. (1928) 120. (A továbbiakban Schmidt); Rozsondai 1977. 101-110.; Rozsondai 1978. 9 Goldschmidt, Ernst Philipp: Gothic and renaissance bookbindings. 1-2. Nieuwkoop-Amsterdam, 1967. l.köt. 36., 40-41. - Kyriss Tafelband. 21. 10 Schmidt 113-129.; Rozsondai 1978. 50-52. 11 Helwig 1. köt. 58.