Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Csíki énekeskönyvek. Egy könyvsorozat kézirata és dokumentumai Domokos Pál Péter hagyatékában (Domokos Mária zenetörténész)

nítványait is. így nagymennyiségű, óriási értéket képviselő anyag gyűlt össze, amelyből Szeredában kiállítást rendezett, amelyet mi is megtekintettünk. [...] Ennek hatására, az iskolai kézimunka órákon tanárunk irányításával mi is hozzáláttunk a díszítő elemek kifaragásának elsajátításához..."

4 A sokféle tevékenység célja egy: az új impérium keretei közé került szülőföld hagyományos értékeinek egybegyűjtése, megőrzése, tudatosítása. Az énekeskönyvek is ezek közé az értékek közé tartoznak. A XVI-XIX. századi magyar költészet jelentős részét őrizték meg számunkra. Elnevezésükkel ellentétben nagy részük csak szöveget tartalmaz, de ezek énekelt szövegek, versek. A csíki énekeskönyvek közül kiemelkedik az említett Csíkcsobotfalvi kézirat. A cinóberszínű iniciálékkal díszített, különlegesen szépen írott, s még kottákat is tartalmazó kézirat csonkán maradt fenn, egybekötve az 1651-ben nyomtatott Cantus Catholici ugyancsak csonka példányával. A ritka kézirat értékét felismerve Domokos Pál Péter elvitte azt a zenei élet szaktekintélyeihez, Kodály Zoltánhoz, Szabolcsi Bencéhez. Tanácsukra és segítségükkel két központi tudományos folyóiratban is ismertette, a kéziratot magát pedig az Országos Széchényi Könyvtárba juttatta.

5 Csakhamar bizonyossá vált, amit kezdetben csak sejtett, hogy az írás és a kotta Kájoni János kezétől származik. A Csíkcsobotfalvi kézirat ismertetését követte hamarosan a téma tágabbkörű kifejtése A csíki énekeskönyvek címmel a Székely Nemzeti Múzeum jubileumi kötetében.

6 Ebben az írásban az újonnan megismert Csíkcsobotfalvi kézirat mellett szerepel Petri András énekeskönyve (még Jancsó Benedek-kódex néven), a Kájoni-kódex, Kájoni nyomtatott énekeskönyve, a Cantionale Catholicum- és a Mihál Farkas-kézirat. (A Bocskor-kódexvőX ekkor még csak Thaly Kálmán ismertetéséből volt tudomása.) Ez a korai írás Domokos Pál Péter életprogramjának egyik fő ágát jelölte ki: az énekeskönyveknek mint forrásoknak sajtó alá rendezését, a Cantionale Catholicum dallamokkal kiegészített teljes kiadását, s ugyanakkor nézeteinek lényeges elemei is megfogalmazódtak benne. Úgy látja, hogy a csíki táj és népe méltatlanul háttérbe szorul a többi székely megye mögött. Értékeit elhallgatják, nem veszik tudomásul. (E mögött ő felekezeti elfogultságot is sejtett.) Mivel magyarázható egyébként, hogy Kriza János Vadrózsák című köteteiben Csík egyáltalán nem szerepel, noha Bartók, Kodály, Lajtha gyűjtése később megmutatta, hogy Csík, Gyergyó, a Kászonok, Gyimes népzenéje milyen kincset jelent. Domokos Pál Péter úgy látja, hogy Csík sajátos szellemi kincseit 4 Domokos Pál Péter tanítványa voltam. Az egykori tanítvány, Kristó László emlékei legkedvesebb tanáráról. Kézirat. Eger, 1995. 5-6. 5 Zenei Szemle, XIII. (1929). 25-30.; Irodalomtudományi Közlemények, XXXIX. (1929). 209-214.; Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára, Ms. Mus. 1211. 6 Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. I—II. Szerk. Csutak Vilmos. Sepsiszentgyörgy, 1929. I. 102-112. (Változatlan újranyomása é. n. - 1988 vagy 1989.)