Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)
Három csíki falutörvény (Szőcs János muzeológus)
ban lévő Pető Bálintról hír érkezett haza, de Cserei György 1670-es krími követsége a hírt „életben való létéről nem erősítette meg". Császár Miklósné „előbbeni uráról", Szabó Ferenc első feleségéről, rabságba esésük után, hogy élnének, semmi hír nem érkezett. Ferencz Mihály feleségéről, Bálint István előbbi feleségének és mostani felesége előbbi urának „életben létéről" semmit sem tudnak. Krestál Andrásné „előbbi ura halála" bizonyított tény, szögezi le az említett jegyzőkönyv. 64 A XVII. század utolsó harmadának a gyér írott forrásai arra engednek következtetni, hogy a fennebbi adatok ellenére Szépvíz lakosságának nagyobbik fele viszonylag szerencsésen átvészelte az 166 l-es török-tatár inváziót. Nem így történt azonban 1694 telén. A Gyimesi-szoroson alattomban betörő tatárok lerohanták Felcsíkot. Lakatos István kozmási plébános krónikája szerint a tatárok Szépvízről csak örményt 120-at vittek rabságba. Elhajtották Szőcs András szépvízi nemest, egész családjával, Miklós Pétert családostól. Sok százra mehetett Szépvíz akkori vesztesége. Szőcs András és családja kiváltásáról Erdély akkori leggazdagabb arisztokratája, Apor István gondoskodott, amiért később neki Szőcs, intézőként 9 évet szolgált. 65 Szőcs András családja nem székely származású, hanem moldvai magyar eredetű volt. Ebbe a községbe valószínű 1661 után vagy 1674-et követően, a lengyel-török háborúk kiújulása után költözött. Szépvízi jószágukat úgy vásárolták, nem székely örökség. A nem székely eredet tudatos vállalásának a jele lehet, hogy a XVIII. század második felében a család utolsó férfi tagja nevét nem székelyesen Szőcsnek, hanem Szűcs Péternek írta. Az örmények első csoportját Apafi Mihály 1668-ban vagy 1672-ben telepíttette le Szépvízen. 66 1703-ban 16 örmény család létét jelzi az összeíró komisszárius. A hagyomány szerint 1742-ben újabb csoportjuk érkezett ide. Számukról 1850-ig nincsen pontos adatunk. Ekkor 293 lelket írtak össze, ami mintegy 55-60 örmény család létezését feltételezi. Az 1703-as adóügyi összeírásból az örményekkel együtt 133 községbeli család meglétére következtethetünk. Nem számítottuk ide azokat a kóbor pásztorokat, 32 férfit vagy családot, akiket Gösseli említ („vagabundi pastures..."). Ezek nem lakhattak Szépvíz falu belterületén, hanem a havasokon tanyáztak. Benkő K.: i. m. 68-74. (1694); Szőcs János: 17. századi pogúnydúlások Csíkszékben. 147152; CSSZM. Vizitációs jegyzőkönyv. Ltsz. 6256/21., 51. Benkő K.: i. m. 68-74.; Endes M.: í. m. 147-152.; Lakatos István: Funesta tragoediae. Kozmási Domus História. II. 61; Szőcs J: i. m. 147-152. Benkő K.: i. m. 46-47., 62-63.; Endes M.: i.m. 162., 168-169.; Savai János: A csíksomlyói és a kantai iskola története. Szeged, 1997. 90., 370.; CsLt. 26/8/1776/214. (Both-Szőcs família); 28/8/1820/13. (Szőcs család).
