Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)
Három csíki falutörvény (Szőcs János muzeológus)
az, „mint a rühös juh a tiszta nyájból, úgy ez is a hűtősök számából kirekesztessék és helyébe más, a közjóra ügy ekéző ember választassák..."' 9 III. Csíkszépvíz konstitúciója (1841) 1. Csíkszépvíz főbb történeti és gazdaságtörténeti adatai 1848-ig Akárcsak Borzsova és Szentmiklós, Szépvíz is a Csíkszentmiklós egyházközség része, faluja volt. Úgy véljük, hogy ennek a székely kommunitásnak az alapítása, akár a többi régi csíki településé, a XII. század második felére, esetleg a XIII. század elejére tehető. Az átjárás a Moldvába vivő Tatros völgyébe a gyimesi hágón át történt. Állandó felvigyázását nem lehetett mellőzni, ez a tény pedig szükségessé tette a falu alapítását. Szépvíz nevének említésével először 1567-ben, a 25 dénáros adólistán találkozunk. 60 Később, 1576 körül itt a fejedelemnek 46 jobbágyát, Ágoston Pálnak kettőt, míg 6 más földesúrnak egy-egy jobbágyát adózták meg. Básta generális idején negyvenkilencen tettek esküt a német császárnak. Bethlen fejedelem alatt, 1614-ben az összeíró biztosok 113 szépvízi férfi, főként családfő nevét rögzítették. Azt, hogy akkoriban mi módon lehetett szabad székelyből jobbágy, a következő példák illusztrálják: Benkő Annos „paráznaság vétkiért kötte magát Kelemen Andrásnak", míg Varga Pált „tolvajságnak vétkin érték", és emiatt süllyedt a szolgáló rendbe. A lófő Szőcs Tamásné leánya miatt lett jobbágy, akit ugyancsak paráznaság miatt marasztaltak el, megvédve így a leányát a szolgaságtól. Sylveszter Máté, az indulatain uralkodni nem tudó fiatalember, bosszút akarván állni az édesanyján, jobbágynak szegődött. A 29 zsellér nagyobbik része biztosan más területről, településről került a faluba. Az 1619-es konskripció csupán a gyalogpuskásokat öleli fel. A 24 összeírtból 12 őrálló a Gyimesi-szorosnál. Vagyoni helyzetük a következő képet mutatja: 1 özvegyasszony egyetlen haszonállattal sem rendelkezik. 19 gazdának 52 ökre van. 23 gazda 66 tehénnel rendelkezik. 7 gazdának 12 lova, 17 gazA csíktusnádi falutörvény. CsLt. 29/9/20-26. A kosár nagyjából kör alakban felállított kerítés, akol. a kosározás (kosarazás) az állatoknak akolban történő hálatását jelentette, ezáltal megtrágyázták a területet. A kosárt (kosarat) periodikusan, naponként, hetenként forgatták, más-más helyen állították fel; SzT. VII. Budapest-Kolozsvár, 1995. 277. SzOkl. II. 221 (1567). Szépvíz a konskripcióban 53 kapuval van jelen.
