Dr. Szabó Lajos: A magyar ifjúság testi nevelésének története (A Sportmúzeum Kincsei 5. Budapest, 2004)
A testnevelés Johannes Amos Comenius műveiben
JOHANNES AMOS COMENIUS 1592-ben a morvaországi Magyarbródon született és 1670-ben halt meg Amszterdamban. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének, Lórántffy Zsuzsannának a meghívására tanított a sárospataki református kollégiumban 1650-1654 között. Comenius nem kész, kiforrott pedagógiai elképzelésekkel érkezett Sárospatakra, s az itt eltöltött éveinek legnagyobb eredménye gondolatrendszerének letisztulása volt. Comenius szinte valamennyi nagyobb müvében foglalkozott a testápolás, illetve a testnevelés problémáival. Az Anyaiskola című munkájában fejtette ki a kisgyermekek nevelésére vonatkozó nézeteit. „Minél többet tesz, fut és dolgozik a gyermek, annál jobban elalszik, emészt, nő, annál frissebb és elevenebb testben és lélekben" - írta. A Diöactica Magna (Nagy Oktatástan) című művében kifejtette, hogy a helyesen megválasztott és adagolt fizikai mozgás nemcsak az egészség megóvását, hanem az iskolai fáradalmak elviselését is megkönynyíti. A tanórarendszer kialakításakor javasolta, hogy az órák közötti nagyobb szüneteket és a délutánok egy részét testgyakorlatok végeztetésével használják ki a nevelők. Külön testgyakorlati óra bevezetése nem szerepelt javaslatai között, de tantervében először vált a testnevelés a képzés szerves részévé. Nézetei szerint a különböző játékok és testgyakorlatok nem korlátozódtak a fizikai képzésre, fontos szerepük volt az értelmi nevelésben is. Iskolája, a pansophiai iskola, az egyetemes bölcsesség iskolája elvei szerint mindenki előtt nyitva állt és ott mindenki megtanulhatta azt, ami az élethez szükséges. Reggeltől estig végigkísérte növendékeit. A diákok napirendjét tekintve, a délelőtti szellemi foglalkozások után tartotta hasznosnak az élénk testmozgással járó játékokat. Az iskolai játékokra legalkalmasabbnak a mozgásos játékokat vélte, amelyek sétából, futásból ugrásból álltak. „Ilyen játékok a karika, a golyó, a teke, a labda... Mindezt mérsékelten űzd a tanár jelenlétében, semmi esetre annak engedélye nélkül. Tilos játékok a kockajáték, a kártya, a birkózás és ökölvívás a vizekben való úszás és hasonló haszontalan veszedelmes játékok." - írta. Fontosnak tartotta a mértékletességet. „Nem célunk ugyanis, hogy a gyermekek a játékot megutálják, hanem hogy felüdüljenek" - vélekedett. Az erkölcsi nevelés követelményeit szem előtt tartva, annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy a tanulók szabályszerűen játszanak, ne csalással győzzenek, s mindezt a tanító jelenlétében látta biztosítottnak. Comenius egyik legismertebb műve a Sárospatakon írt Orbis Sensualium Pictus (A látható világ képekben) című könyve, melyben több fejezetet is szentelt a testgyakorlatoknak. Ebben az enciklopédikus jellegű tankönyvben amelynek révén a diákjait a környező világgal és annak jelenségeivel, valamint a gyakorlati élet legfontosabb tevékenységeivel kívánta megismertetni - szóban és képben mutatta be a legkedveltebb testgyakorlatokat. Külön fejezetet (szócikket) szentelt a futásnak, a labdajátékoknak, a küzdőjátékoknak, a vadászatnak és a madarászatnak. Foglalkozott az úszás, a vívás különböző változataival is. Ezekben az illusztrált leírásokban a kor szintjének megfelelő szakszerű alapossággal írta le az egyes játékok, testgyakorlatok technikáját, végrehajtási módját, néha fejlődését és nem utolsósorban hasznosságát. Comenius életműve meghatározó az iskolai testnevelés vonatkozásában. A munka (tanulás) és a pihenés ritmusának meghatározásával (8 óra alvás, 8 óra munka, 8 óra egészségápolás, szórakozás, aktív pihenés), valamint a testnevelés gyakorlatanyagának összegyűjtésével, hozzájárult a modern iskolai testnevelés megalapozásához.
