Dr. Szabó Lajos: A magyar ifjúság testi nevelésének története (A Sportmúzeum Kincsei 5. Budapest, 2004)

A rendszerváltás hatása az iskolai testnevelés ügyére

AZ 1989-ES ÚN. RENDSZERVÁLTÁS, vagyis a piacgazdálkodásra való átállás alapvetően megváltoztatta az iskolai testnevelés gazdasági feltételeit. A pedagógiai alapelvek természetesen nem változtak, sőt egyre inkább hangsúlyozták a rendszerváltás neveléspolitikusai a testnevelés fontosságát valamennyi iskolatípusban. Kivétel ez alól a felsőoktatás, ahol ezt az intézményi autonómia hatáskörébe utalták. Megindult egy országszerte nyomon követhető tornaterem építési akció, melynek nyomán kedvező fizetési feltételek mellett az önkormányzatok százai határozták el, hogy iskoláikat tornateremmel esetleg tanuszodával bővítik. Az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) kidolgozása hosszú társadalmi egyeztető folyamat eredményeként, került elfogadásra, a testnevelés vonatkozásában komoly viták után, 1991-ben rendezték meg a Testnevelőtanárok I. Országos Kongresszusát, ahol az előző testnevelési kongresszusokhoz (1909,1930) hasonlóan, a jelen és ebben az esetben a jövő legfontosabb kérdései voltak napirenden. Napjainkban az iskolai testnevelés legnagyobb problámáját a szűkös anyagi helyzet okozza, hiszen az iskolafenntartó önkormányzatok is finanszírozási gondokkal küszködnek. A szakember ellátottság megoldottnak látszik, sőt a népesség csökkenése következtében pedagógus munkanélküliség veszélye is fenyegethet. A tanulók iskolán belüli, de tanórán kívüli sportolásának megszervezését az ún. diáksportkörök (DSK) szervezik. Új pályázati rendszerben nyilik lehetőség ezeknek támogatására, amely azonban elég csekély alappal rendelkezik, s a szisztéma nem is ismert még országszerte. Az általános és középfokú iskolák közötti versenyeket, bajnokságokat az úttörő olimpiák helyébe lépett diákolimpiákat az 1989-ben megalakult Diáksport Szövetség koordinálja. 1991-ben megalakult a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség (MEFS) is, melynek tevékenységére fordul most a nagyobb figyelem, a kötelező egyetemi testnevelés megszüntetése miatt, Egyes egyetemek - egyetemi tanácsuk döntése alapján - maguk dönthetnek a megtartásáról, vagy eltörléséről. A nehéz gazdasági helyzet az utóbbi felé billentette a mérleg nyelvét, s billenti jelen pillanatban is. A magyar társadalom - s ez talán sok képpel illusztrált könyvünkben is nyomon követhető - még nem esett át azon a szemléletváltozáson, (s ennek politikai, gazdasági okai is vannak, hiszen századunk Magyarországon a rendszerváltások százada), amely teljes egészében felismerte volna a mai életmód mellett, az egészségmegőrzés, a relatíve hosszú élet, a testi-lelki egyensúly érdekében végzett, a társasági kapcsolatokat tápláló, szellemi, testi felfrissülést okozó, már gyermekkorban elkezdett testneveléses sporttevékenység fontos szerepét.