Dr. Szabó Lajos: A magyar ifjúság testi nevelésének története (A Sportmúzeum Kincsei 5. Budapest, 2004)

A magyar királyi testnevelési főiskola megalapítása 1925-ben

AZ NTE, MAJD A VKM FELÜGYELETE ALATT MŰKÖDŐ Tornatanítóképző intézet tanfolyami jellegű képzése, mint ezt a szakemberek többször is felvetették, nem felelt meg a kor követelményeinek. Európában ebben az időben már önálló testnevelési főiskolákon (intézetekben), vagy nagy egyetemekhez kapcsolódó testnevelési karokon folyt a szakemberképzés. Magyarországon az 1921. évi 53. tc. értelmében került napirendre a főiskolai szintű testnevelő tanárképző intézmény létrehozásának gondolata. Karafiáth Jenő parlamenti képviselő és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelentős támogatásával a VKM 1925. október 16-án hagyta jóvá a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola szervezeti szabályzatát. Ezzel egyidejűleg kinevezte Gyulai Ágostot, a neves irodalomtörténészt igazgatóvá, Szukováthy Imrét pedig tanulmányi igazgatóvá. A VKM (Bonn Ferenc), az OTT (Demény Károly és Sztankovits Szilárd), valamint a tanári kar képviselőiből (Kmetykó János, Misángyi Ottó, Quint József) igazgatótanácsot hoztak létre. Az új intézményt Budapesten, a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola épületeiben helyezték el. 1925. november 10-11-én voltak a felvételi vizsgák, s az 1925. december 12-1 ünnepélyes tanévnyitó után 48 férfi és 44 női hallgató kezdhette el tanulmányait, közülük egyidejűleg 8 férfi és 16 női bölcsészhallgató, egy férfi és egy női orvostanhallgató volt. 1928-tól, a Polgári Iskolai Tanárképző Szegedre helyezésével a korábbi létesítménygondok is megoldódtak. A főiskolán a képzés megindulásával jól felszerelt laboratóriumot, sportorvosi intézetet (1930) és több ezer kötetes szakkönyvtárat is létesítettek. Meglalakult a Testnevelési Főiskola Sport Clubja a TFSC is. Az 1930-as évekre a TF Európa-hírű intézménnyé vált, melyet külföldi hallgatók beiratkozása (elsősorban bolgár, török, görög, de nyugati-európai is), valamint neves professzorok (Niels Bukh, Carl Diem) látogatása is mutatott. A Főiskolán ún. edzőtanfolyamokat is szerveztek, ahol a vívás mellett úszás, sízés és tenisz sportágakban edzői képesítést is szerezhettek a hallgatók. A korszak nagy sporteseményeire, az 1928-es amszterdami, az 1932-es Los Angeles-i és az 1936-os berlini olimpiákra való felkészülésben is nagy szerepet játszottak a főiskola tanárai és hallgatói. Ezért, valamint a TF hallgatók több külföldi sikeres bemutatója eredményeként a NOB 1938-ban a Magyar Testnevelési Főiskolának ítélte oda az ún. Olimpiai Kupát, mely napjainkban Lausanne-ban, az olimpiai múzeumban látható, talapzatán a kupát kiérdemlő intézmények neveivel.