Dr. Szabó Lajos: A magyar ifjúság testi nevelésének története (A Sportmúzeum Kincsei 5. Budapest, 2004)

A testnevelés és a cserkészmozgalom

A ROBERT BADEN-POWELL NEVÉVEL FÉMJELZETT CSERKÉSZMOZGALOM (Scouting for Boys) Magyarországon már az első világháború előtti években megjelent. Kisérte viszont a felekezeti ellenségeskedés (katolikus, protestáns), ami egy újabb irányzat -őrszemmozgalom- kialakulását eredményezte. Ez az irányzat a kissé merev valláserkölcsi nevelés helyébe az átfogó polgári humanizmus világi jellegű nevelési elveit állította, s sokkal nagyobb hangsúlyt helyezett a testi nevelésre, a diákok sporttevékenységének a megszervezésére. 1912 decemberében megegyeztek egymással az egyes cserkészcsoportok vezetői, s megalakulhatott a Magyar Cserkész Szövetség. Törvényeit, fogadalmát az Ifjúsági Testnevelés című lap 1913/2. számában hozták nyilvánosságra. A mozgalom különösen jó viszonyra törekedett az iskolákkal. Elveik szerint a cserkészcsapat feladatának és működésének összhangban kellett lennie az oktatás és a nevelés fő céljaival, nem vállalkozhatott az iskola helyettesítésére, hanem csak a kiegészítő munkálatokra. Fontosnak tartották, hogy a cserkészcsapat ne legyen az iskola egy szervezete, de járjon mindenben az iskola kezére, A cserkészet talán legkedveltebb programja a táborozások rendszerének a megszervezése volt. A cserkészcsapatok a nyári és a téli szünetek egy részét a természetben felállított táborhelyeken töltötték, ahol a természet adta lehetőségek között szervezték mindennapjaikat. Minden cserkész álma azonban egy cserkész világtalálkozón, jamboreen való részvétel volt. Ezek négy évenként követték egymást, s 1933 nyarán Gödöllő adott otthont e rendezvénynek. A jamboree díszvendége az alapító Robert Baden Powell volt, de meglátogatta az eseményt Horthy Miklós kormányzó és Teleki Pál főcserkész is. Testnevelési vonatkozásban a cserkészet a természettel kapcsolatos sportágak űzését karolta fel. A vízicserkészek az evezés, kajak-kenu, a cserkészrepülés a vitorlázó- siklórepülés, ehhez kapcsolódva az amatőr-rádiózás magyarországi elterjedését segítette elő. Felmerült a cserkész-sportszövetség létrehozásának a gondolata is. A leánycserkészek első szervezete 1922-ben alakult meg hazánkban, s bár a katolikus egyház nem támogatta létrejöttét, annak csak fejlődését fékezte, elsorvasztani nem tudta. A cserkészmozgalmat a második világháború után azonosították a leventeintézménnyel, s mint militarista ifjúsági tevékenységet betiltották, szervezeteiket feloszlatták. Csak a rendszerváltás után 1990-től kezdhette meg ismét a mozgalom tevékenységének megszervezését, melynek első nagyobb eseménye 1993-ban a gödöllői jamboree 60 éves évfordulójára rendezett megemlékezés volt.