Dr. Szabó Lajos: Volt egyszer egy Aranycsapat... (A Sportmúzeum Kincsei 4. Budapest, 2004)

meg a budapesti pályaudvarra, hogy a hordár is alig tudta a böröndjeit felemelni. És ez nem mese, hanem valóság. De se szeri se száma a nejlonharisnyáknak, a japán kendőknek, a zsilettpengéknek stb., amelyekkel idehaza — az üzérek segítségével — kereskedtek. Miközben az Államvédelmi Hatóság számára semmi sem maradt rejtve... Ennek a következménye lett Grosics eltiltása, akit egyenesen kémkedéssel vádoltak és meghurcoltak, és az 1954. november 14-i budapesti osztrák—magyar után „szabadságoltak"; ebből az ügyből eredt Geller kiebrudálása, továbbá — személyi okokból — Czibor félreállítása. A kapus posztján Sebes kipróbálta Faragót, a salgótarjáni Oláh I Gézát, a pécsi Dankát, Fazekast, mígnem visszatérhetett Geller, védett a dorogi Ilku is, aztán visszajött Grosics is, amikor már Bukovi Márton volt a szövetségi kapitány. Közben bekövetkezett egy hullámvölgy, amely 1956. február 19-én — függetlenül a körülményektől — az isztambuli vereséggel kezdődődött (1:3) és a Népstadionban, a csehszlovákok elleni 2:4-es kudarccal folytatódott, a harmadik vereséget pedig a belgáktól szenvedte el Brüsszelben a csapat 1956. június 3-án (4:5). A portugáliai dönteden aztán megpecsételte Sebes sorsát, akit Bukovi Márton váltott fel a szövetségi kapitányi székben. Elgondolkozatató, amit Kreisz László dr. az 1956. február 3-tól március l-ig tartó török-szíriai és libanoni túráról papírra vetett. Ebben — egyebek mellett — azt írja: „Sportorvosi szempontból fel kell hívnom az illetékesek figyelmét néhány játékosra. 1./ Puskás Ferenc: Elhízott, nagy súlyfeleslege van. Az étkezésben, ivásban nem tud mértéket tartani, dacára annak, hogy a meggyőzés minden érvét felhasználtuk, hogy felvilágosítsuk hibáiról. Edzéseit nem rendszeresen tartja, kedvetlenül [végzi], és csak az általa jónak tartott edzésmódszert alkalmazza, ami mélyen visszavetette condiciójában. Gyorsaságából, robbanékonyságából már alig van valami, és ha így halad, legnagyobb sajnálatunkra, hamar befejezi pályafutását. [Ismerjük a folytatást! — K. A.] Pedig aki végigment vele ezen a túrán, szinte elképedt, és nem tudott magához térni azon az óriási népszerűségen, ami ezt a játékost itt a Közel-Keleten övezte. Uralkodók, színészek, politikusok vagy sportolók népszerűsége meg sem közelíti Puskás népszerűségét, Puskás nagyságát. 2./ Czibor Zoltán hasonló Puskához. Komolytalan az edzésben, életmódban. Alkoholfogyasztása mérték nélküli, és a kollektív érzés teljes hiánya áll fenn..." stb. Bukovival ismét felfelé ívelt a válogatott credménygörbéje, amikor kitört az 1956-os forradalom, amely hozzájárult ahhoz, hogy a csapat több meghatározó személyisége (Puskás, Kocsis, Czibor) a Honvéd brüsszeli BEK-mérkőzését, illetve a dél-amerikai túrát követően nem tért haza. Bozsik viszont hazajött, s ő lett az „új" csapat frontembere. Vele kapcsolatban mondta Szepesi György 1979-ben: — Nagyon szép volt „Cucutól", hogy nemcsak visszatért, hanem vállalta harmincon felül is azt a borzasztó terhet, ami 1956 után az új magyar csapat kialakításával járt. Fájdalmas, hogy ott voltunk 1958-ban a 16-os döntőben, s aztán... a többi már közismert. Vállalta azt is, hogy középcsatár legyen! 1959-ben a magyar válogatott kitűnő teljesítménnyel újra az élre került Európában.