Dr. Szabó Lajos: Nők a magyar sportban (A Sportmúzeum Kincsei 3. Budapest, 2003)

A NŐI ÚSZÁS KEZDETEI Magyarországon a nők úszástudására, készségére már a XVII. században hazánkban járt külföldi utazók is felhívták a figyelmet. Elsősorban a városi fürdőélet volt rájuk nagy hatással, melyet természetesen a fürdők gyógyhatású vize is erősített. Az 1650-1654 között Sárospatakon tanító híres cseh pedagógus Johannes Amos Comenius - aki egyébként a kor híres mecénása, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Lórántffy Zsuzsanna meghívására érkezett Magyarországra - pedig már az iskolai testnevelés vonatkozásában említi a leányok egyenlő jogait. „Nemcsak a gazdag és nemes emberek leányait kell iskoláztatni, hanem... fiúkat, lányokat városban és községben, falun és tanyán egyaránt"-írta. Comenius tanításai is hozzájárultak, hogy a XIX. században az úszásoktatást kiterjesztették a lányokra is. Egymás után létesültek a folyókon - leginkább a Dunán - a városokhoz közeli partszakaszokon az ún. kosaras uszodák. A leghíresebb az 1840-ben átadott Kammermayer Antal által létesített „Nemzeti Uszóoskola" volt. A nők és a férfiak ezt még ekkor külön időpontokban látogathatták. Gyakoriak voltak az ún. „kiúszások" is, melynek helyszíne ismételten a Duna volt. A korszak leghíresebb úszóhölgye Petzke Klára, aki nemzetközi sikerrel is büszkélkedhetett, 1895 augusztus 5-én Bécsben a 136 m-es távon végzett az első helyen. A századforduló időszakától az úszás, a vízparti nyaralás a középosztálybeli családok kedvelt időtöltésévé vált, az 1910-es évektől ez a szokás már a munkásrétegekre is kiterjedt. Az első korszerű uszodaépítési program révén - melynek eredményeképpen épült fel a Nemzeti Sportuszoda 1930-ban - pedig már az iskolai testnevelési órák tananyagába is bekerült az úszásoktatás. Mindez hozzájárult a versenysport számára szükséges utánpótlás biztosításához, mely a női úszósport nemzetközi sikereit is megalapozta. Az 1952-es olimpia női úszóválogatottja (Székely Éva, Gyenge Valéria, Nóvák Éva, Nóvák Ilonka, Szőke Kató, Temes Judit), majd később Gyarmati Andrea, Egerszegi Krisztina és legutóbb Kovács Ágnes valamennyien hozzájárultak a magyar úszósport nemzetközi elismertetéséhez. A szabadidősport vonatkozásában pedig az egyre népszerűbb távúszóversenyek pl. Balaton-átúszás sikerei mutatják az úszás sportág elmúlhatatlan népszerűségét.