Dr. Szabó Lajos: Nők a magyar sportban (A Sportmúzeum Kincsei 3. Budapest, 2003)

NŐI SPORT A RENESZÁNSZ ÉS A KORA-ÚJ KORI MAGYARORSZÁGON A labdajátékok elterjedése itáliai hatásra következett be, az itáliai egyetemeken (Padua; Bologna) tanult diákok ismertették meg azokat a főnemesi családokkal. A magyarországi reneszánsz - amely Hunyadi Mátyás uralkodása idejére esik (1452-1490) - időszakában még inkább erősödött az itáliai hatás. Mátyás humanista neveltetése, szemlélete, természetszeretete, kultúra támogató tevékenysége - az ún. Corvinákat tartalmazó könyvtára egész Európában híres volt - révén kiemelkedett a korabeli közép-európai uralkodók közül. Szándéka, hogy az országot politikai és katonai szempontból egy Habsburg hercegnő feleségül vételével erősítse meg, - hiszen a török fenyegetettség már érezhető volt - meghiúsult. Új házasságát, a nápolyi Beatrixszal, akinek révén még több itáliai érkezett Magyarországra, ellenfelei (pl. a Czilleiek) hevesen támadták annak költségessége miatt. A magyarországi reneszánsz a királyi udvarra illetve néhány Mátyás híveként számon tartott nemes udvarára korlátozódott, a szegényebb rétegek testkultúráját az egyházi (pl. pünkösd), a személyes (esküvő, születés, halál) valamint a mezőgazdasági (szüret, aratás) ünnepek alkalmából tartott népi játékok jellemezték, amely hasonló vonásokat mutatott a nyugat-európaiéval. Az igricek és jokulátorok (népi énekmondók) vásári fellépéseiket gyakran akrobata és tornamutatványokkal tették még szórakoztatóbbá a közönség számára. A vadászat, azon belül is a solymászat volt továbbra is legkedveltebb női arisztoktrata sport, de a labdajátékok is egyre népszerűbbekké váltak. A fürdőkultúra és az úszás nagyobb arányú elterjedése szintén ebben a korban figyelhető meg. A természet szépségeinek észrevétele, a vizek, a hegyi levegő (természetjárás) jótékony egészségügyi hatása a reneszánsz szemlélet s annak a reformáció révén való továbbfejlesztése a magyarországi városi polgárság körében is új gondolatokat ébresztett, új szokásokat honosított meg. A lőfegyverek elterjedésével a vívás inkább sport (nem katonai) jellege maradt meg. Nagyobb szerepet kaptak a városok életében a városi érdekvédelmet már jobban szolgáló lövészegyletek Ebben a nők - ha kisebb mértékben is - de szerepet kaphattak. A magyarországi török uralom időszakában a magyar nemesség a hazáért elkötelezett „nagyasszonyai" (Lórántffy Zsuzsanna, Zrínyi llona)nemcsak karitatív tevékenységükért (iskola, kórház alapítások), hanem a háborúban való aktív részvételükkel is kivívták kortársaik, de az utókor elismerését is.