Siklódi Csilla szerk.: Sport Anno (A Sportmúzeum Kincsei 1. Budapest, 1993)
Vermes Lajos a „gáncsos lovag" (Siklóssy László)
egészséges test és egészséges lélek igéit, de hogy ő benne egészséges lélek lakott volna, alig hihető. A Vermes-rejtélynek a végső kielégítő megfejtését psychiaternek kell megírnia. Ám ha nem is lakott Vermesben ép lélek, a legnagyobb sportlelkesedés mégis tőle áradt szét. A következőkben tehát álljon elénk ez a százszázalékos sportember. Ismerkedjünk meg erényeivel és vétkeivel. Jeleztük, hogy nem volt gáncs nélküli lovag. Gáncsos lovag volt ő, akinek sportagitációja azonban sporttalanságra hajló korában megbecsülhetetlen volt. Genealógiai könyvekben a Vermes-család neve előtt a nagybudafai előnevet találjuk. Eszerint a család csallóközi eredetű. Nagybudafa az 1910. évi statisztika szerint kisközség, amelvnek 151 magyar lakosa van. Van ezenkívül ugyanazon a tájon Kisbudafa is 160 magyar lakossal. Vermes Lajos felváltva használta a nagybudafai és nagybudafalvi előnevet, sőt Nagy- és Kisbudafalvi Ráthonyi Bethen Vermes Lajos tr.-nak nevezi magát. A Ráthonyi és Bethen nevek megfejtéséről lemondunk. Nagyés Kisbudafalvát pedig, amelyekre nem akadtunk rá, azonosaknak vesszük Nagy- és Kisbudafa val. + VERMES LAJOS, fejezetünk tulajdonképpeni hőse, 1860. június hó 27-én született Szabadkán. Középiskoláit Budapesten magánintézetekben végezte. Huszonötéves korában azt olvassuk róla, hogy szigorló orvos. Letette-e a doktorátust? Ha hitelt adunk annak, hogy sporttudósításait egyszer-másszor dr. Vermessel írja alá, névjegyére pedig a tr. (tudor) betűket nyomatta rá: igen; de hihetjük-e ezt, mi+ A budafalvi Vermes-család Budafalvi Pétertől, IV. László királyi viadorától származtatja magát, mit történelmi kutatásunk megerősít. Csak természetes, hogy Vermes Lajos az erre vonatkozó adatot megfelelőképpen hangoztatta. kor többször bebizonyosodott, hogy a Vermes által közölt adatokat — akár életrajzi, akár versenyeredményekről legyen szó —, csak erős fenntartással szabad fogadnunk. Komolyan tornázni a Nemzeti Torna Egyletben kezdett, ahol Maurer János volt a mestere. Itt nyerte első díját lovon való tornázásban 1877. december 9-én. Győzelmeinek lajstroma ezt követőleg felmutat műszabadgyakorlatokat, kötélgyakorlatokat, versenyfutást, tornázást nyújtón, súlyemelést, tornázást bakon, korláton, ökölvívást, rúdugrást magasba. 1881ben kétszer nyer második díjat a budapest—gödöllői velocipédv er senyén, 1882-ben pedig megnyeri a budapest—kassai velocipédv erseny első díját. Egyidejűleg tisztséget is vállal a Budapesti Kerékpár Egyletben. Vermes Lajos kerékpáron tartotta kezében a sportszálakat. Csak természetes, hogy benne volt ebben a kerékpáregyesületben is, abban is. De minden más sportversenyre is kerékpáron vagy kerékpárral rohant. Ha netalán maga nem versenyzett, vállalt mindenféle funkciót: handicapelt, időt mért, lapot tudósított. Éppen ezek voltak azok a tevékenységek, amelyek a legtöbb panaszt zúdították rá. Más ember nyakát törte volna ebben. Neki is jobb lett volna azoknál a nyaktörő mutatványainál maradnia, amelyeket kerékpárjaival mutatott be. Mert ez időben a Vermes-féle mutatványok éppúgy hozzátartoztak minden verseny végéhez, mint a bálzenéhez a Rákóczi-induló. Igazi működési területe azonban szűkebb hazája, Szabadka, a Szabadkai Torna Egyesület volt, amelynek már édesapja, illetve fivérei is oszlopos tagjai voltak. Vermest fanatikus sportszeretete, sportszervezői lendülete rövidesen a vezetők közé emelte, de nem maradt sokáig ezen a posztonjnódszerei és stílusa nem
