Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)

Srágli IMJOS: A magyar gazdaság, politika és a MAORT

zavartalan működését. A részvénytársaság üzemcinek kincstári használatbavételétől számítva vezetőinek, szakembereinek legfőbb törekvése az volt, hogy az addig elért eredményeket megőrizzék a háború utáni időkre, s az olajmezőket megvédjék a tönkretételtől. Céljuk nem az olaj minél gyorsabb, hanem a mezők olajvagyonának mind teljesebb kitermelése volt. Amikor a kincstár használatba vette a MAORT üzemeit, arra törekedtek, hogy elsősorban a kőolaj termelését növeljék. Ezért az Iparügyi Minisztérium utasította a MAORT vezetőit, hogy minden eszközüket termelő kutak fúrására használják. így az 1942-ben fúrt 59 kút termelésbe állításával elérték a 665.000 tonna kőolajtermelést, melyet 1943-ban (újabb 60 kút fúrásával) sikerült 837.710 tonnára emelni. Fiz a termelési eredmény azonban - egyes későbbi véleményekkel szemben - nem a kőolajmezők erőltetett kitermeléséből, azaz rablógazdálkodásból, hanem elsősorban a lovászi mező teljesebb feltárásából, valamint újabb kőolajmezők feltárásából és termelésbe állításából származott. Az 1944. évi csökkenő termelés (809.969 tonna) részben a háborús termelés nehézségeit (főleg a rosszabb eszközellátást, a berendezések elhasználódását, a háborús cselekménvek hatását), részben azt mutatja, hogy a budafapusztai olajmező már túljutott a termelési csúcson, hozama természetes módon csökkenni kezdett. A második világháború Magyarország számára anyagiakban és emberéletben egyaránt óriási veszteségeket okozott, emellett nyitott kérdések sorát hagyta maga után. A világháborút követő évtized a magvar gazdaságban gyökeres változásokat hozott. A tőkés gazdaság évszázados útja szakadt meg, egv öntörvényű fejlődést térítettek polidkai tényezők zsákutcába. Ezen hatások alól a magyar gazdaság egyetlen szektora sem volt kivétel. Legközvetlenebbül és először mégis az ipar és a bányászat területén tapasztalhatók ezek a folyamatok. Következett ez az említett ágazatoknak a háború gazdasági következményeinek felszámolásában, az újjáépítésben, a stabilizációban és a jóvátétel fizetésében betöltött szerepéből. A szovjet hadsereg és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellátásának és a jóvátételnek a fegyverszüneti szerződésben megfogalmazott kötelezettsége, majd az 1945. augusztus 2

7én aláírt szovjet-magvar gazdasági egyezmény alapvetően meghatározták a magyar gazdaság sorsát. Mivel a magángazdaság nem kívánt önként a külső gazdasági, politikai és a belső politikai érdekek által kijelölt úton járni, sem pedig saját természetes érdekei ellenében cselekedni, az államapparátus egyre erőteljesebben avatkozott be a magángazdaságba.

1

'" A magyarországi kőolajbánvászatban is jelentős változások történtek. A bécsi döntések következtében a háború alatt kitágult országhatárok ismét a trianoni határokig húzódtak vissza. Erdélv - s vele együtt a háború alatt feltárt szénhidrogénmezők és a megépült gázvezeték visszakerült Romániához. Az északkeleten - Izaszacsal környékén - kutató Magyar - Olasz Asvánvolajipari Rt. koncessziós területe ugyancsak határainkon kívül került. Elszakadt az országtól a muraközi terület is. Az ország keled felében koncessziós Magyar - Német Ásványolajművek K.F.T. vagyona, jogosítványai, a háború által megtépázott, megmaradt eszközei mint német érdekeltség, a Szovjetunió tulajdonába kerültek. Ezt apportként vitte be a Szovjetunió a szovjet - magyar gazdasági egyezmény értelmében 1946. április 8-án létrehozott magyar - szovjet vegvesvállalatba, a Magyar - Szovjet Nyersolaj Részvénytársaságba. A Kincstár bükkszéki üzemének termelése 1944-ben már említésre alig volt érdemes, a berendezések leszerelése, s az "

s Az újjáépítésről, stabilizációról és a hároméves tervről: PETÓ-SZAKÁCS 1985.; RÄNKI 1963.; SIPOSVIDA 1985., 102-123.; Felvetődött, hogv a szovjet-magyar egyezmény egyfajta kizárólagosságot biztosít a Szovjetunió részére. Ez elvileg nem ígv volt, de a magvar gazdaság teljesítőképességének felső határát - mert az egvezménvben szereplő tételek ott mozogtak - átlépő kötelezettségek nem tették lehetővé, hogv Magyarország más államokkal hasonló egyezményt köthessen.