Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)

Srágli IMJOS: A magyar gazdaság, politika és a MAORT

Srágli Lajos: Magyar Olajipari A fú^eum A magyar gazdaság, politika és a MAORT A Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) 1938. július 15-én alakult meg - s%á% százalékban amerikai tőkével - a jogelőd European Gas and Electric Company által felfedezett dunántúli kőolaj- és főldgázmezpk termeltetésére, továbbá újabb lelőhelyek felkutatására. A MAORI'jól működő szervezetével, kiemelkedő teljesítményével, egyre növekvő alaptőkéjével és nyereségével 1941-re az ország egyik, legjelentősebb vállalatává fejlődött. 1945 után azonban a politikai elképzelések és intézkedések visszafogták a fejlődés ütemét. Ennek, ellenére 1949-ig - államosításáig - Magyarország egyetlen jelentős kőolajtermelő vállalata volt. Az ország gazdaságában betöltött szerepét a szénhidrogéneknek, elsősorban a kőolajnak a második világháborúban, a% újjáépítésben, és a háborít utáni jóvátételben valamint külkereskedelmi kapcsolatokban való nagymértékű részesedése emeli ki. Az állami kutatások és az első koncessziók eredményeinek kiaknázását az első világháború eseményei megakadályozták, majd a háborúnak Magyarország számára tragikus kimenetele végképp lehetetlenné tette azt. A háború emberéletben és anyagiakban egyaránt óriási veszteséget okozott. Gazdasági következményeinek gyors felszámolására a háborút lezáró trianoni békeszerződés esélyt sem hagyott. Felbomlott, megszűnt az a gazdasági egység, amely az ország peremrészein elhelyezkedő nyersanyagforrások és az ország belsőbb területein lévő feldolgozóipar, valamint a fogyasztók között kiépült. Iparunk és közlekedésünk nyersanyagok és energiahordozók nélkül maradt. A hazai gazdaság kőolajigénye 1920-ban 70000 tonnát tett ki, mely energiamérlegünkben ekkor még mindössze 2%-ot képviselt, de a kőolaj és termékei részesedése egyre növekedett: 1928ban 3,72%, 1939-ben már 4,62% volt. A kőolajszükséglet növekedésében meghatározó szerepet játszott a gépjárműállomány gyarapodása. A forgalomban lévő gépjárművek száma 1923 és 1937 között - bár az 1929-ben kitört gazdasági világválság hatására átmenetileg nagymértékű visszaesés következett be - több mint hétszeresére emelkedett. Energiafejlesztő telepeinken 1935-ben a gázolajjal hajtott erőgépek aránya 3,24% -ot tett ki. Jelentős mennyiséget igényelt a mezőgazdaság is: itt használták fel az 1930-as évek végén kőolajszükségletünk 35%-át. A világítási célú felhasználás ugyanekkor csökkent, ipari üzemeink energiaellátásánál a kőolaj szerepe inkább csak a második világháború időszakában növekedett, összefüggésben a felhasználási területek jelentős átalakulásával. 9 Az első világháború után előállt helyzetben nemcsak arról volt szó, hogy az állami beruházásokkal vagy jelentős állami támogatással feltárt kőolaj- és földgázmezők szűkre szabott határainkon kívül rekedtek, s Magyarország ismét - a gazdasági potenciál és katonai stratégia szempontjából alapvető fontosságú - kőolajat importáló országgá vált, hanem arról is, hogv a megmaradt országrészben egyáltalán nem voltak ismeretesek olyan területek, amelyek kőolaj-előfordulással biztattak volna. " Ásványolaj, 193". 18-19. sz., 121.; Magyar Statisztikai Szemle, 1934. 3., 182., 1941). 2., 16.3.; NÉMETH 100-110., továbbá: BÖHM 1939. 159-161.