Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)

Cseh Valentin: Szövetséges légitámadások a MAORT üzemek ellen 1944-ben

törekvése, hogv kilépjen hazánk a háborúból. A szövetségesek a kialakult helyzetre tekintettel megtették a szükséges intézkedéseket a Magyarország elleni légicsapások megindítására. Igaz, mint fentebb már említettem a szövetségesek a német megszállástól függetlenül tervbe vették az ország bombázását, de a rossz időjárás késleltette ezt ekkor egy időre. A hazánkat ért 1944. április 3d első szövetséges légicsapás már komoly károkat okozott. E támadás alkalmával egvéb budapesti célpontok mellett, a MAORT Soroksári úti telepén az irodaházat, a töltőhidat és az olaj távvezetéket érte sérülés gyújtó és romboló bombáktól, s egy munkás légnyomást kapott. Dr. Papp Simon ezért táviratában jelezte Dinda Jánosnak, hogy Újudvaron át kell állni a nyersolajtöltésre.

335 Végül a töltőállomást április 6-ára helyreállították, de már április 16-án újabb bombázás érte a telepet, de semmilyen kár nem keletkezett. Pár nap múlva 1944. április 23-án Bázakerettye térségében két ellenséges bombázó lezuhanását jelezték Pördefölde és Tófej közelében, az egvik angol vagy amerikai pilótát a Pusztaszentlászló melletti H-27-es kút toronymunkásai elfogták és átadták a helyi csendőrségnek. Ezután júniusig semmilyen kár nem érte a MAORT üzemeit a bombázások miatt, majd a nyár elején a június 14-i Szőnyt ért szövetséges bombázáskor a MAORT épülő szonyi finomítójára 26 bomba esett. Ekkor a földmunkákat végző Kaltenecker cég alkalmazottai közül egy fő meghalt és 3 megsérült. A MAORT dolgozók közül 2 fő megsérült, akiket a többi sebesülttel együtt a komáromi kórházba vittek és ezt jelentették az Országos Társadalombiztosítási Intézetnek (OTI) is. Gaál Antal üzemvezető komoly károkról nem számolt be Dr. Papp Simon MAORT vezérigazgatónak, de az üzemben 2 napig szünetelt a munka, hogv hatástalanítsák a fel nem robbant bombákat. A következő komolyabb kár akkor érte a céget, amikor a július 2-i Budapest elleni légitámadás során az amerikai bombázók gyakorlatilag megsemmisítették a Soroksári úti MAORT telepet, ahol a cég összesítése alapján 303123 pengő kár és 7084 pengős értékcsökkenés keletkezett az ingó és ingatlanvagyonban. Bősze Kálmán Papp Simonnak írt 1944. augusztus 16-i levelében már arról írt, hogy csak az épületkár 948000 pengő volt.

336 Ezután a MAORT Solymáron bérelt épületeket olajraktár céljára." A hónap nagy része ezután viszonylagos nyugalomban telt el, majd 1944. július 30-án az amerikai légierő támadást intézett a „MAORT Územek a Magvar Királyi Kincstár Használatában" (MAORT) zalai olajmezői ellen/"

8 A szövetségesek mintegy 300 db B-24-es és B-17-es bombázóval és több P-38-as és P-51-es vadászgéppel támadást intéztek Budapest körzetében a Dunai Repülőgépgyár és a Tököli repülőtér, illetve Bázakerettyén a MAORT Gazolintelep ellen. A 15. Légi Haderő gépei dél-olaszországi repülőterekről szálltak fel, majd Barcsnál lépték át a magvar légteret és a Balaton felett gyülekeztek a kijelölt célok elleni támadáshoz, ahol a magvar és német vadászgépek egv részüket megtámadták, de a bombázást nem tudták meggátolni. Ennek ellenére 15 db amerikai repülőgépet lelőttek a magvar és német vadászok. A 98 a 376 és a 449-es bombázó csoportok kb. 100-120 db Liberatora 10:27-10:55-ig négy hullámban 20-25ös csoportokban bombázta Bázakerettye térségét mintegy 4400 méter magasságból. ,JS MOIM Arch. PS. 47. dit MOIM Arch. Oy. Z. 3. cl. 3. i. ir MOIM Arch. MAORT 24. d. 1. t., M( )IM Arch. Gy. Z. 35. d. 2. t A vállalat akkori alkalmazottja Buda Ernő oki. bányamérnök egv interjújában így emlékezett vissza erre az időszakra: „Azt hittük, hogv az eredeti amenkai tulajdon védettséget jelent majd a háború bombázásai során." (KOZMA 1999 53.], e feltevés egészen a támadás napjáig tartotta magát a zalai olajmezőkön, ekkor, ahogy Papp Simon a cég vezérigazgatója később leírta az amerikaiak elsősorban azért bombázták a budafapusztai olajmezőt, hogy csökkentsék a termelést. PAPP 2000 216.